Ezermilliárdnyi uniós pénz az emberi erőforrásokra

– Mennyi uniós forrás jut az emberi erőforrásokra a mostani költségvetési ciklusban?

– A hozzánk tartozó támogatások az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez, ebbe a család- és ifjúságpolitika, az oktatás, az egészségügy és a szociális ügyek egyaránt beletartoznak, csakúgy, mint a kultúra és a sport. Összességében 952 mil­liárd forintos keretről van szó, ám a kormány mintegy tízszázalékos túlvállalást engedélyezett, hogy az elhúzódó projektek is megvalósuljanak. Majdnem tizenegyezer projektötlet érkezett be, és több mint 5300 pozitív döntés született a 2020-ig tartó ciklusban. Lesznek még pályázati kiírások az ápolói ösztöndíjakkal és a kórházi fertőzések megelőzésével kapcsolatban. A megakadt elképzelések miatt rendelkezésre álló, úgynevezett visszahulló források terhére pedig még ezen felül is elképzelhetők újabb konstrukciók és keretbővítések, elsősorban az egészségügyi alapellátásban.

– Hogyan oszlik meg a csaknem ezermil­liárdos összeg?

– Egészségügyre százhatvanötmilliárd forintot fordítunk, ennek felét az infrastruktúra fejlesztésére. Háromszázötvenmilliárd forintnál is több jut a köznevelésre, illetve a felsőoktatásra, és nagyjából ugyanennyi a szociális területre, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre.

– Mit kell tudni a legújabb kiírásokról?

– Ezek országos kihatásúak. Összességében mintegy ötmilliárd forintos keretről van szó két felhívás esetében.

– Mennyire állunk jól az uniós források fel­­használásában?

– Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb idő jusson a végrehajtásra, a kormány döntése értelmében 2017. március 31-ig meghirdetésre került valamennyi tervezett felhívás, a Magyarországnak jutó forrás teljes keretösszegére. Ennek köszönhetően hamar meg tudtuk kezdeni a végrehajtást, és az összes operatív program tekintetében már a teljes keret harmincegy százalékát kifizette az Európai Bizottság, ami meghaladja a huszonhét százalékos uniós átlagot. Vagyis kifejezetten jól állunk.

– A miniszterelnök által kifutó szériának nevezett Európai Bizottság már tavaly elkészült a következő költségvetési tervezettel. Ez még nyilván változhat, de jelen állás szerint mit hozna a humánterületnek?

– Jelen állás szerint a bizottság az érintett szociális alapot nem tervezi különösebben csökkenteni, ellentétben más területekkel. Úgy néz ki, ezermilliárd forint fölé is mehet a keretünk. Nem mellesleg hozzávetőlegesen tíz százalékkal kisebb lesz az uniós büdzsé, főleg a Brexitből kifolyólag – hacsak nem nőnek a tagállami befizetések. Hazánkat tekintve a jelenlegihez képest összesen huszonnégy százalékos csökkentést javasol a bizottság. Magyarországon kívül Csehország, Észtország, Litvánia és Málta esetében ekkora az elvonás mértéke, aminek feltehetően politikai okai vannak. Brüsszel arra készül, hogy a bevándorláspárti politika finanszírozására, a migrációt segítő szervezetekre több pénzt költsön.

– Nézzük az egyes ágazatokat! Többször nyilatkozta, hogy a teljesítményelvű oktatás erősítését szolgálják a programok. Mit jelent ez pontosan?

– Az uniós forrásoknak az EU 2020 stratégia célkitűzéseit kell szolgálniuk, az említett kitétel az egyik ezek közül. A köznevelésben alapvetően a százhuszonnégymilliárd forintból megvalósuló infrastrukturális beruházásokat emelem ki. Több mint hétszáz iskola újult, illetve újul meg, és határozott célunk, hogy valamennyi intézmény megfeleljen a 21. század követelményeinek. Ennek érdekében a vidéki iskolákba is el kell juttatni a digitalizációt, amit a központi fenntartónál, azaz a Klebelsberg Központnál folyó negyvenhárom­milliárd forintos projekt tesz lehetővé. Minden iskolában kiépítjük a wi-fi-hálózatot, és több tízezer modern digitális eszközt biztosítunk számukra. Ezek használatára uniós forrásából külön képzéseket is szervezünk a pedagógusoknak. A tanterem-, tornaterem- és tanuszoda-építési programot hazai költségvetésből és EFOP-keretből is finanszírozza a kormány, összességében hatvanegymilliárd forintból.

– A felsőoktatás terén a versenyképes diploma megszerzése a jelszó. Hogyan szolgálják ezt az uniós források?

– Az egyik kiemelt programunk, a Campus Mundi keretében a hallgatók külföldön is folytathatnak tanulmányokat, részképzéseken, szakmai gyakorlaton, tanulmányúton vehetnek részt, egyetemi együttműködések révén. Eddig több mint ezerötszázan vettek részt ebben. Ugyancsak fejlesztjük az egyetemek és főiskolák infrastruktúráját, eddig tizenhat intézmény már több mint huszonötmilliárd forint támogatásban részesült.

– Egyre többet lehet hallani az úgynevezett kitagolási folyamatról, ami a szociális intézményeket érinti. Mit takar, hol áll ez a folyamat?

– Ez lényegében leszámolás egy szocialista örökséggel. A lényeg, hogy egy ENSZ-egyezmény nyomán a fogyatékkal élőket ellátó mamut intézmények lakóit élhetőbb, családiasabb, igényeikhez jobban igazodó lakókörnyezetbe költöztessük. Decemberben hat érdekvédelmi szervezettel kötöttünk megállapodást a folytatás részleteiről. Bizonyos esetekben szükség van az érintett települések lakóinak megnyugtatására is, ezért nagy hangsúlyt fektetünk az ott élők megfelelő tájékoztatására. A cél nemes: az önállóbb élet lehetőségének megteremtése az érintettek számára.

– Az egészségügy területén a budapesti kórházfejlesztések emelkednek ki. Ezzel van dolguk?

– A négy centrumkórház kialakítására épülő Egészséges Budapest Program alapvetően hazai forrásból valósul meg jelentős, mintegy hétszázmilliárd forintos keretből. A Heim Pál Gyermekkórház fejlesztését ugyanakkor uniós támogatásból finanszírozza a kormány. Mindenképp látványos fejlődésre lehet számítani a következő időszakban a fővárosban. Az elmaradottabb, úgynevezett konvergenciarégiókban egyébként nyolcvanötmil­liárd forintnyi uniós forrás jut felújításokra és eszközbeszerzésekre, valamint az alapellátás fejlesztésére. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ különböző képzéseket szervez, és kiemelt figyelmet fordít a háziorvosok megfelelő informatikai felszereltségének biztosítására is. Fontos cél, hogy az ország bármely pontján azonos színvonalú ellátásban részesüljenek az emberek.

– Lesz-e feladata az államtitkárságnak a miniszterelnöki évértékelőben előre vetített bölcsődefejlesztési programmal?

– A bölcsődefejlesztési program hazai forrásokból valósul meg. Megjegyezném azonban, hogy a felmérések szerint mintegy hetvenegyezer férőhelyre van szükség, jövőre pedig vélhetően elérjük a hatvanezret. Nem tűnik tehát lehetetlennek a küldetés.