Évről évre kevesebbet kap a maradványból a járóbeteg-szakellátás

Ismét hátrányos helyzetbe kerültek a kórháztól független szakrendelők az egészségügyi intézményeknek szánt év végi maradványösszegek elosztásakor, ami a kisebb ellátókon túl az azokat fenntartó önkormányzatokat is hátrányosan érinti – írja a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség.

Ismert, a hazai egészségügyi finanszírozás egyik jellegzetes eszköze az úgynevezett „kasszamaradvány kisöprése”, amikor az elkülönített, különböző okok miatt megmaradt, illetve az egészségbiztosítási alap többletbevételéből származó összeget év végén szétosztják az államilag fenntartott kórházak, ellátók között. Az elmúlt időszakban azonban a legfontosabb szempont a nagyságrendek meghatározásakor, hogy mekkora tartozás áll fenn a szállítók felé, így a legnehezebb anyagi körülmények közé került intézmények kapnak segítséget, a szövetség szerint azonban emiatt nem kéne háttérbe szorítani a felelősen működő, sokszor a helyi önkormányzat anyagi támogatását is élvező járóbeteg-szakrendelőket. A közlemény szerint az idén a „leggyakrabban elhangzott gondolat” a kórházak működésének ésszerűsítése és a háziorvosi praxisok megerősítésének szükségessége volt. Az alapelvet támogatják, ám úgy vélik, az alapellátási rendszer megerősítése elképzelhetetlen megfelelő járóbeteg szakellátás nélkül, mivel ha az nincs, a háziorvos sokszor tehetetlenné válik a szakorvosi együttműködés hiánya miatt. Márpedig a szövetség meglátása szerint a járóbeteg-szakellátók együttműködési képessége nagyban függ a finanszírozástól és a humánerőforrás-helyzettől.

Kifejtik azt is, hogy 2010 és 2012 között minden központilag finanszírozott intézmény kapott a „maradványból”, 2013-ban már csak a kasszából év elején elvett összeget kapta vissza a járóbeteg-szakellátás, 2014-ben pedig az önállóan működő járóbeteg-szakellátók teljes egészében kimaradtak az előző években is megszokottá vált többletjuttatásból. Úgy fogalmaztak, amennyiben ez tendenciaszerűen folytatódik, akkor a még jól működő, bár napi finanszírozási és humánerőforrás-gondokkal küzdő szakellátók is konszolidációra szorulnak, vagy a működésüket részben vagy egészében megszüntethetik.