Európán kívül kell keresni a megoldást

Részletes elemzést tett közzé a menedékjog kérdéséről az Alapjogokért Központ. Az elemzők szerint először is fontos rögzíteni, hogy Magyarország – kötelezettségeinek eleget téve – azok számára nyújt átmeneti védelmet, akiknek sem származási országuk, sem pedig más ország nem tudja garantálni azt. A genfi egyezmény értelmében ugyanis a menedékjog az első menedékországában jár, azaz ott, ahol az illető személy élete vagy biztonsága vándorlása során először már nincs veszélyben. Ilyen alapon egy szír migránst megilleti a menedékjog Törökországban, Libanonban vagy Jordániában – de nem az EU területén.

A tavaly hozott magyar jogszabá­lyok mind azt a célt szolgálják, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetben is érvényesüljön a menedékjog eredeti tartalma, és a magyar állampolgárok biztonsága is garantálva legyen. Ugyanis a menedékjog nem egy globális szo­ciális ellátáshoz való jog – hívja fel a figyelmet az Alapjogokért Központ. Az Európai Unió vezetői közül sokan azzal érvelnek, hogy amennyiben az EU mindenkit beenged és letelepít, akkor megoldódnak a nemzetközi konfliktuszónákban fennálló problémák. Ezzel szemben az elemzők szerint be kell látnunk, hogy a világ stabil és fejlett, valamint instabil és fejletlen régiói között a menekültpolitika eszközrendszerével nem kezelhető gazdasági és demográfiai ellentét feszül.

Tehát nem humanitáriusnak beállított migrációs válságról van szó, hanem olyan globális demográfiai-gazdasági kontextusról, amelyet az EU akkor sem képes megoldani, ha évi több millió embert fogad be. Az elvándorolt és befogadott milliók helyén ugyanis tízmilliók „születnek bele” a szegénységbe, ráadásul éppen azok tűnnek el a válságtérségekből, akik segíteni tudnák a remélt újjáépítést.

Ezért az EU valódi humanitárius kötelezettsége az, hogy önmagát meg­védje, és minden lehetséges eszközzel segítse a világ fejletlen régióit, valamint vegye magának a bátorságot, hogy – akár egy közös hadsereggel – fellépjen ott, ahol szükséges. A jelenlegi helyzet megoldása ugyanis nem az, ha a konfliktuszónák problémáit hozzuk Európába, hanem az, ha ott segítünk, ahol valóban szükség van rá – írják konklúzióként.

---

Röviden

- Brüsszel „fél a magyarországi népszavazástól”, ezért megpróbálja kikerülni annak politikai következményeit – mondta egy fővárosi fórumon Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Hozzátette, ha a magyarok nemet mondanak, akkor ezt más uniós tagállamok is megtehetik.

- A betelepítési kvótáról szóló népszavazás időszerűbb, mint valaha – nyilatkozott a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az MTI-nek. Dömötör Csaba úgy fogalmazott, Brüsszel tovább erőlteti a kvótacsomagot. Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének beszéde mutatja, Brüsszel továbbra sem tett le a bevándorlók elosztásáról.

- Nem pártpolitikai, nemzeti ügy az október 2-i népszavazás, Magyarországról, hazánk jövőjéről szól – jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Szolnokon. Fónagy János elmondta: a kormány kétszáz helyen keres alkalmat, hogy a migráció problémáját közvetlenül is átbeszélje az emberekkel.

- A manipuláció szándéka, amely összekapcsolja a tévészékház 2006-os ostromát és a mai népszavazási kampányt – közölte a Demokratikus Koalíció elnöke Szegeden. Akik akkor puccsot próbáltak elkövetni, most a magyar nemzettel szemben teszik ezt – mondta Gyurcsány Ferenc egy fórumon. Titkosszolgálati hangfelvételek bizonyítják, hogy fideszesek szervezték az akkori megmozdulásokat – jelentette ki.

- A népszavazáson az igennel szavazás „bátor kiállást és egyenes gerincet”, illetve a politikai cselekvést jelenti – mondta Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke Nyíregyházán.

- A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa arra kéri az egyház gyülekezeteinek tagjait és minden magyar állampolgárt, hogy vegyenek részt az október 2-i népszavazáson, és „legjobb meggyőződésük szerint adják le szavazatukat”.

- A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint akárhogyan is „berzenkednek” a brüsszeli politikusok, a kötelező betelepítési kvótáról szóló októberi 2-i népszavazásnak alapvető hatása lesz az európai politikai folyamatokra.