Belföld

Európa biztonságát is szolgálja a határzár

Gulyás Gergely: Értjük a görögöket, ezt a válságkezelést mi is elutasítottuk

Az Országgyűlés a menekültügyi eljárások rövidítését szolgáló eljárásrend mellett az államhatárról szóló törvényt is módosította – hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a parlamenti döntést követő tájékoztatóján. A határzárral – részletezte – a Ház közérdekű használati jogot adott a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül. Európa biztonságát is szolgálja a magyar–szerb határra tervezett műszaki határzár – erősítette meg.

A törvény lehetővé teszi, hogy a műszaki határzár a lehető legrövidebb időn belül megépülhessen – emelte ki az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, a hasonló eszközöket alkalmazó Bulgáriában és Spanyolországban egyhetedére szorították vissza a bevándorlást. Kitért arra is, Magyarországnak a nemzetközi egyezményeknek megfelelően biztosítania kell a politikai menedékjogot, és biztosítani is fogja. „Ám a gazdasági bevándorlás ilyen mértékben nem kívánatos jelenség Európában, az európai népek önazonosság-tudatára komoly veszélyt jelent” – vélekedett.

A frakcióvezető-helyettes újságírói kérdésre válaszolva a görög népszavazás eredményéről is nyilatkozott. Úgy fogalmazott, a görög választók többsége elutasította az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által kínált, megszorításokra épülő válságkezelést, „mi ezt a magunk részéről megértjük, mert mi is elutasítottuk”. Fontos különbségnek nevezte azonban Görögország és Magyarország között azt, hogy a 2010-ben megválasztott magyar kormány pénzügyi fegyelmet tudott érvényesíteni.

Az információszabadságról szóló törvény módosításáról, amely alapján költségtérítés kérhető a közérdekű adatok kiadásáért, Gulyás azt mondta, „ez elegendő lehet a visszaélésszerű adatigénylés visszaszorítására”, utalt egyebek mellett a 2010-es választásokra. A fideszes politikus hangsúlyozta továbbá, az Országgyűlés nagy többséggel támogatta a 2024-es nyári olimpia és a paralimpia budapesti megrendezésének szándéknyilatkozatát. Emlékeztetett, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Fővárosi Közgyűlés volt a kezdeményező, s az utóbbiban a kormánypárti képviselők mellett a Jobbik, az MSZP és a PM is támogatta az előterjesztést.


Röviden
Szavazási nagyüzem a nyári szünet előtt

- Az ülés kezdetén Kövér László házelnök megemlékezett a július 3-án, életének kilencvenegyedik évében elhunyt Szabad Györgyről, az első szabadon választott parlament első elnökéről.

- Elfogadta a parlament az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat. Az új okmányt –, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, és akár diákigazolványként is funkcionálhat – felmenő rendszerben vezetik be az idén.

- Megválasztották a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságát, amelyet így keddtől a Fidesz jelöltje, Papcsák Ferenc képviselő vezet. A Ház a testület tagjává választotta Madarász László bankszakembert, míg a KDNP kezdeményezésére Szényei Gábor Andrást, a jegybank előző felügyelőbizottságának tagját, a Jobbik jelölése nyomán pedig Nyikos László volt parlamenti képviselőt. Arról is határoztak, hogy hétfőtől Báger Gusztáv közgazdász lesz az MNB Monetáris Tanácsának új tagja hat évre, aki Kandrács Csabát váltja a testületben.

- Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára csökkentették a képviselők az állami vezetőknek járó juttatásokat. Így a kormányzati irányítás vagy felügyelet alatt álló szervek vezetőinek juttatásai nem valamely állami vezető juttatásához igazodnak majd, hanem a kabinet saját hatáskörben szabályozza azokat.

- Támogatja az Országgyűlés a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot, erről 151 igen, 33 nem szavazattal, négy tartózkodás mellett döntöttek. Igennel szavaztak – a tartózkodó fideszes Bencsik Jánoson kívül – a kormánypárti képviselők és a Jobbik, valamint a független Fodor Gábor és Kész Zoltán. A nem gombot nyomta meg 22 szocialista – az MSZP-s Kunhalmi Ágnes tartózkodott –, az LMP-frakció, nemmel szavaztak a DK-hoz tartozó függetlenek, az Együtt egyik politikusa és a PM-hez tartozó független képviselő is. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Borkai Zsolt nagy jelentőségűnek nevezte a döntést.

- A szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátást nyújtó fogorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, a háziorvosi praxisvásárlás megkönnyítését, továbbá a kollegiális szakmai vezető kinevezését is rögzíti az egészségügyi alapellátásról szóló törvény. A jogszabály sok más mellett kimondja, az alapellátás továbbra is önkormányzati feladat marad.

- Megszületett az online kaszinójáték részletes törvényi szabályozása is, az erről szóló, menet közben többször is átírt javaslatot a fideszes Bánki Erik, illetve párttársa, Vas Imre terjesztette elő, és 126 igen szavazattal, 65 nem ellenében fogadták el. A jövőben így távszerencsejátékot, azaz online sportfogadást – a lóversenyfogadás kivételével – kizárólag a Szerencsejáték Zrt. szervezhet. A lóversenynél pedig csak a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. végezhet ilyen tevékenységet.

- Előzetes költségtérítést állapíthat meg a közfeladatot ellátó szerv a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, továbbá egyes más törvények módosítása alapján. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott előterjesztést különösen is erősen támadta az ellenzék. Az ellenzék hevesen támadja az elképzelést, az LMP az Alkotmánybírósághoz fordulna a jogszabály miatt.

- Az egyetemen kívül létrejöhet új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyeteme, több helyen lehetnek közösségi képzőközpontok, megjelenik a hallgatók kompetenciamérése, bevezetik a mesteroktató kategóriát, valamint változnak a hallgatói átsorolás feltételei is – így módosult a nemzeti felsőoktatási törvény.

- A széles sávú internetkapcsolat biztosításához szükséges beruházások felgyorsulását célozza az elektronikus hírközlési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének ösztönzéséről, a jogszabályi háttér akadálymentesítéséről szóló törvénymódosítás, amelyet szintén elfogadott a Ház. Az uniós célkitűzés szerint 2020-ig kell minden lakosnak elérhetővé tenni a széles sávú internetkapcsolatot, ám ez hazánkban már 2018-ra megvalósulhat. (KD)