Értékvédelem az alaptörvény szintjén

Módosító javaslatot fogadott el tegnap a parlament törvényalkotási bizottsága az alaptörvény hetedik módosításával összefüggésben. Eszerint az állam minden szervének kötelességévé tenné az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelmét is. Az indoklás szerint Európában olyan folyamatok zajlanak, amelyek eredményeképpen Európa hagyományos kulturális arculata átalakulhat.

Ezen túlmenően a javaslat az emberhez méltó lakhatás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával összefüggésben foglalná alaptörvénybe az otthon jogi védelmét. Ez a szabályozás kiegészülne az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmával, valamint azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtése, továbbá a közterület közcélú használatának védelme érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.

Az otthon nyugalmának jogi védelme pedig azzal a szabályozással összefüggésben kerülne az alaptörvénybe, amely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A bizottsági módosító javaslat előírná, hogy közigazgatási bíróságok esetében külön igazgatási modellt kell kidolgoznia a jogalkotónak.

A kormány támogatja az indítványt, az ellenzék nem, azzal a kivétellel, hogy a Jobbik a keresztény kultúra védelmét alapvetően elfogadhatónak tartja. Az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői az ülésen azt hangoztatták, hogy a keresztény kultúra védelme ellenkezik a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az állam és az egyház elkülönítésének szabályával is. A távirati iroda beszámolója szerint a fideszes Bajkai István ezzel szemben úgy érvelt, hogy a keresztényi kultúra nem hit vagy hívőség kérdése, hanem mindaz, amit a kereszténység adott a világnak. A képviselő az Európai Unió egyik alapítóját, Robert Schumant idézte, aki szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. A bizottság a Stop Soros törvénycsomag esetében is megszavazott egy módosító indítványt, amely nemcsak a jogellenes bevándorlás elősegítését, hanem annak „támogatását” is belevenné azon cselekmények körébe, amelyek elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Az alaptörvény-módosítás kapcsán Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak azt mondta, Európa-szerte erősödnek az értékviták, trendforduló küszöbén állunk. A demokrácia tartalmáról szól a diskurzus, arról, van-e legitim alternatíva az elmúlt évtizedekben szinte egyeduralkodó liberális kánonon kívül.

Vagyis két oldal küzd egymással, és Szánthó szerint a többségi felfogást valló kormány részéről jogos felvetés, hogy a lehető legmagasabb, alkotmányos szinten garantálja a keresztény értékek védelmét, rögzítve emellett az uniós és a nemzeti hatáskör közötti válaszvonalat, az alkotmányos önazonosságunkat, a csoportos betelepítés tilalmát, valamint a menedékkérelmek kapcsán az első biztonságos ország kikötését. A miniszterelnök által megemlített, későbbi alaptörvény-revízió kapcsán Szánthó elmondta, a totális értéksemlegesség elleni fellépés mentén, az új típusú kihívások miatt érdemes áttekinteni a többi rendelkezést is, megnézni, hol szorul többletvédelemre nemzeti identitásunk, szuverenitásunk.

A hajléktalanügy kapcsán kitért arra, a jogalkotói szándékkal olykor ellentétes jogalkalmazás miatt vált szükségessé a tilalom alaptörvényben való rögzítése, az elmúlt évek tapasztalata nyomán.