Erősítenének a globális nevelésen

Nemzetközi példákra is hivatkozva készített koncepciót a Külgazdasági és Külügyminisztérium a globális felelősségvállalásra való nevelésről a „formális és nemformális oktatásban Magyarországon”. A lapunk által megismert tervezet szerint ez a terület a fejlett országok többségében alapvetően kormányzati feladat, és az oktatási tárcákra tartozik, de mivel jelentősen befolyásolja a külkapcsolatokat is, illetve segíti a fejlesztési oktatást, a szegénység csökkentésére irányuló globális felelősségvállalást, továbbá növeli a társadalmi tudatosságot, nem választható el élesen más, például külügyi, környezetvédelmi vagy klímapolitikai szereplők kompetenciáitól.

Bár átfogó stratégia eddig nem készült, van mire alapozni: a külügyi és oktatási feladatokat ellátó tárcák, valamint más intézmények, továbbá a civil szervezetek több mint tíz éve különböző formában támogatják és segítik a globális nevelés gyakorlatának meghonosítását. Például ma Magyarországon az óvodai intézmények huszonkilenc százaléka Zöld Óvoda, egy 2000-ben indult kezdeményezés révén pedig idén januártól már több mint kilencszáz oktatási intézmény „viseli büszkén az Ökoiskola, Örökös Ökoiskola címet az ország minden szegletében”. Ez a magyar iskolák huszonhárom százaléka.

Leszögezik, a mostani dokumentum összhangban van a Nemzeti alaptantervvel, az abban nevesített hazafias, nemzeti neveléssel, ugyanakkor az ENSZ által megállapított alapértékeket is felsorolják: környezeti fenntarthatóság, az emberi jogok, a szegénység felszámolása, az emberi jólét, a béke és biztonság, a méltányosság és a globális felelősségvállalás. A globális felelősségvállalásra nevelés témája szinte minden műveltségterületen megjelenhet, valamennyi tantárgyba beágyazható, továbbá kötődik a társadalmi felelősségvállaláshoz az iskolai közösségi szolgálat révén is.

Mostanra ötvennél is több kapcsolódó pedagógus-továbbképzést akkreditáltak az Oktatási Hivatalban, ezek alapvetően a környezeti nevelés, a fenntarthatóságra nevelés elvárásainak megvalósítására törekednek, a diákokban a „környezettudatos gondolkodás és viselkedés kialakítását célozzák meg”. Mindezek azonban nem hatják át a köznevelési rendszer és a felsőoktatás egészét, a jó gyakorlatok széles körben nem ismertek – ezen javítanának a mostani koncepcióval. Ami a megvalósítást illeti: terveznek szakmai konzultációkat a releváns hazai és nemzetközi szervezetekkel, szakértőkkel, átlátható elismerési rendszert dolgoznak ki a területen kimagasló eredményeket felmutató szakemberek, pedagógusok, oktatók, intézményvezetők, civil és kormányzati szakemberek, szervezetek számára. Lesznek kutatások, valamint az intézményvezetők és a tankerületi igazgatók is részt vehetnek majd külön képzéseken. Ehhez azonban – így a koncepció – a meglévő struktúrák, a felsőoktatási és pedagógus-továbbképzési akkreditációk kiegészítése is szükséges.

„A világ jelenségeinek összetettebb megismerése segít abban, hogy tudatosabb viszonyt alakítsanak ki az emberek a környezetünkhöz, a fogyasztáshoz, a pénz és a vészesen fogyó energia felhasználásához, továbbá a globális problémák megoldásához” – zárul a tervezet.