Erős üzenet lehet a kvótareferendum

Magyarország biztosan marad az Euró­pai Unióban, ez egyértelműen látszik a Brexitet követő kormányzati nyilatkozatokból is, ráadásul a felmérések alapján a magyar lakosság többsége sem támogatná a kilépést, még ha nem is látja a tagság előnyeit – magyarázta lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus. Megjegyezte, egyes nyugati pártokkal ellentétben ezúttal még a Jobbik sem dobta be a köztudatba a hazai népszavazás szükségességét a témában, noha évekkel ezelőtt hangosan követelte azt. Magyarország mindenképp erős szövetségest veszített, hiszen míg az Európai Egyesült Államok, vagyis a szorosabb integráció felé vezető úton Berlin és Brüsszel a gázt, addig London mindig a féket nyomta. Mindenesetre az unió vezetői részéről most új ajánlat érkezhet, és esélyt jelenthet számunkra a visegrádi négyek együttműködésének kiterjesztése is, a migráció kérdésén is túlmutatva, közös érdekeink mentén, akár más tagállamokkal szövetkezve. Ez lehetne egyfajta „mozgó szövetség”, mindig az adott kérdésben.

A szakértő szerint egyébként még az unió minap közösen megnyilatkozó alapítói sem egységesek, és nem mindegy, hogy Angela Merkel kancellár továbbmegy-e a neoliberális, transzatlanti projekt vonalán, mivel ez egyre többekben erősítheti az elégedetlenséget. A Brexit mögött is részben a „német Európa” elől való menekülés igénye állt. Berlin ugyanis, miközben például Oroszországgal konfrontálódik, elszívja az erőt a perifériától, még a britektől is – részletezte Kiszelly. Egy biztos: dinamika jött az európai politikába az angolok protestszavazása miatt, egyre nagyobb a lázadás az elit ellen, amely egyre kevesebbet oszt vissza. Ha nem is látványosan, de folyamatosan nő a globalizáció veszteseinek tábora, amit a nyertesek nem akarnak tudomásul venni – mutatott rá.

Jól döntött az Alkotmánybíróság, hogy zöld utat engedett a magyar kvótareferendumnak – értékelte a múlt héten bejelentett határozatot Kiszelly Zoltán, megerősítve, van következménye a népszavazásoknak, annak, ha a nép dönt. Az ellenzéki felvetések kapcsán leszögezte, nem az unió, hanem a kvóták, illetve az Európai Egyesült Államok tervének koporsójába lehet egy újabb szög egy sikeres voksolás. A magyar lakosság sem akarja ugyanis a bevándorlást, megvannak a saját, történelmi rossz tapasztalatai, és látja a nyugati következményeket is az együttélés nehézségeiről. Szerinte a migráció ügye őszig biztosan kitart, Erdogan török elnök egyre hisztérikusabb, türelmetlenebb, és a Földközi-tengernél is csak rosszabb lesz a helyzet. Ehhez hozzájön még a folyamatos terrorfenyegetettség is. Igazából a mindenképp erős üzenetet jelentő kvótareferendumot csak Brüsszel tudná megakadályozni, ha önkéntessé tenné a jövőbeli betelepítési terveket – vetette fel az elemző.

A szocialista tisztújítás kapcsán annyit mondott, Molnár Gyula elnökké emelésével a fővárosi pártszervezet érvényesítette a befolyását, az új vezetőnek pedig vélhetően hatása lesz a párt szövetségi politikájára, vagy­is közeledni fog a Gyurcsány-féle DK felé. Hiller István a választmány élén mindenképp aktívabb lesz, mint a „láthatatlan” Botka László, egyúttal ellensúlya is lehet kissé Molnárnak. Mindazonáltal leginkább a 2018-as mandátumok, pozíciók leosztásáról van szó, a párton belüli csoportocskák harcáról, s mivel sok a vesztes, kevés a poszt, így lesznek még éles viták.