Belföld
Erkölcsétől megfosztott világrend
„Súlyos problémákat vet fel a relativizmus”
A materiális javak világában globálisan katasztrofális szociális szakadék alakult ki. A világon csaknem négymilliárd ember nyomorban tengődik, és egyszerre jelentkezik a túlnépesedésnek, valamint a természeti javak kimerülésének és a klímaváltozásnak a problémája. Mindez a jövőben százmilliós tömegeket késztethet otthonuk elhagyására – erről is beszélt Lenkovics Barnabás Kaposváron, a Jogi beszélgetések elnevezésű fórumon. Az Alkotmánybíróság elnöke az MTI beszámolója szerint kifejtette, ahogy Magyarország keresi az utat belső szociális gondjai megoldására, úgy törekszik a fenntarthatóságra az Európai Unió és a globális világ.
Felszólalt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is, aki nagy előrelépésnek nevezte több bírósági épület korszerűsítését, az igazságszolgáltatásban dolgozók munkájához szükséges infrastrukturális feltételek javítását. A bírósági szervezet olyan kihívások ellenére tudta megőrizni működőképességét, mint amilyet a devizahiteles, a szabálysértési vagy a migránsügyek nagy száma jelentett és jelent a mai napig.
Erdő Péter bíboros arról beszélt, az emberiség történetében a jog sokáig szakrális jellegű normarendszer volt, amely az erkölcstől történelmileg viszonylag későn vált el, így a viselkedési szabályok megsértése is legfeljebb súlyosságában, de nem jellegében volt különböző. A két rendszer elválása nem jelentett merev elkülönülést, a jog igényt tartott az erkölcsi legitimációra, a közhatalom elvileg azt akarta büntetni, amit objektíve erkölcsileg is rossznak, illetve a közösségre nézve különösen veszélyesnek ítéltek.
Rámutatott: a 19–20. századi szélsőséges pozitivizmus azonban megfosztotta a jogot attól a társadalmi-erkölcsi alaptól, melyet a normák etikus tartalmának követelménye biztosított, a legújabb idők relativizmusa pedig ezen túlmenően is súlyos problémákat vet fel az állam és a jog működése terén. A bűncselekmény és az erkölcsi bűn kategóriájának valamilyen kapcsolata ezért már a jog, illetve az állam és a társadalom viszonya szempontjából is komoly jelentőséggel bír. „A legújabb kori jogrendszerek sokszor olyan messze álltak a világnézeti alapon meghatározott moralitástól, hogy a korábbi vélelem, miszerint a világi hatalom jogszabályai erkölcsileg is köteleznek, a tömegek számára elfogadhatatlannak látszott s látszik ma is” – fogalmazott.