Erdő Péter a felelős nyitottságról

A bíboros szerint minden évnek megvan a maga témája, amely idén „az utcán hever”, pályaudvaraink környékén vagy országunk déli határa közelében. A határainkat átlépő emberek ezrei új és új kérdések elé állítanak mindannyiunkat – tette hozzá Erdő Péter, aki úgy látja, egyoldalú nyilatkozatok hangzottak el ebben a témában.

A bíboros szerint most is cselekedni kell, ahogyan máskor is. A hitünk és Szent István öröksége a segítő szeretetre, a felelősségre és a gondviselésbe vetett bizalomra tanít minket, ezért mindenkinek, aki valódi szükséget szenved, segíteni akarunk – hangsúlyozta. Ugyanakkor figyelmeztetett arra: nem újdonság a történelemben, hogy a javak, az erőforrások, a lehetőségek nem elegendők mindenki számára, ezért először az igazságtalanságokkal kell szakítanunk. „A nagy, a nemzetközi, a globális igazságtalanságokkal, például azzal, hogy önző gazdasági érdekek miatt tönkretesszük a környezetünket, nagy térségek maradnak ivóvíz nélkül, hogy a klímaváltozás miatt országnyi területeken válik lehetetlenné a mezőgazdasági termelés és az egyszerű ember élete, valamint, hogy ugyanazért a munkáért más országokban más fizetés jár”.

Szent István intelmeiben csodálatos, harmonikus, igazságos rend képét rajzolja fel – vélekedett, kiemelve, első királyunk egyszerre tartotta szem előtt a rendezett, igazságosan működő országot, és a felelős, befogadó nyitottságot. A segítségnyújtást hosszú távon az olyan értékek teszik lehetővé, mint a család, a nemzet, az egyház – hangoztatta a bíboros, majd köszönetét fejezte ki a keresztény és civilszervezeteknek a hazánkba érkező menekülteknek nyújtott segítségért.

Röviden
Egyre erőteljesebb veszélytudat a kárpát-medencében

- Szent István öröksége, a kereszténység és az államiság lehetővé tette a túlélést hazánk számára a legnagyobb válságok időszakában is – jelentette ki Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa Veszprémben. Kiemelte, államalapító királyunk abban hitt, hogy hazánknak csak Európához tartozva van jövője, ami nem csak földrajzi, hanem politikai hovatartozást is jelent. Hozzátette, megőriztük államiságunkat, s ma már alakíthatjuk is Európa jövőjét.

- Nem csak államot alapított a Kárpát-medencében Szent István, hanem nemzetet is szervezett – mondta Somoskőújfalun Lezsák Sándor. Az Országgyűlés alelnöke kijelentette, ma, amikor egyre erőteljesebb a Kárpát-medencében a magyar nemzet „veszélytudata”, Szent István király intelmeiből talán az a legfontosabb, hogy „ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is”. Keresztény hitünkhöz, nemzetünkhöz, országunkhoz hűen kell megtalálnunk a hétköznapokban azt, ami segíthet bennünket.

- Törvényeinknek és egyéb jogszabályainknak az alaptörvény szellemiségét kell tükrözniük, erre kötelez a Szent István-i hagyomány, az Alaptörvényben is megjelenő Szent Korona-eszme – mutatott rá Trócsányi László igazságügyi miniszter az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Úgy fogalmazott, a jogszabályoktól ma is elvárható, hogy ne csak szabályozzanak, hanem tegyék is jobbá az emberek életét. Ha ezek teljesülnek, megszilárdulhat a törvényekbe vetett közbizalom – hangsúlyozta.