Belföld

„Építő hangulatú” volt a megbeszélés

Az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek és a szakállamtitkárság következő tematikus tárgyalása várhatóan a jövő hétfőn lesz

Egységes eljárásrend kialakítására van szükség, hogy az intézmények időben fizessék ki a túlmunkákat – mondta lapunknak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke. Kijelentette, egészségügyi dolgozók tízezreiből tört elő mostanra a feszültség, ezért muszáj őket meghallgatni és kezelni a problémáikat.

egészségügy 20150507
A munkakörülmények javításának kérdése is szóba került az eszmecserén (képünk illusztráció) (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Meg kell változtatni azt a rendszert, amelyben az egészségügyi dolgozóknak akár fél évig is várniuk kell a túlórapénzükre. Erről Zombor Gábor egészségügyi államtitkár nyilatkozott tegnap az M1-nek azzal összefüggésben, hogy kedden ágazati egyeztetést tartottak a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ), a Magyar Kórházszövetség és a Magyar Gyógyszerészi Kamara képviselőinek részvételével. A megbeszélésen a túlmunka és a túlórák kérdése mellett napirendre került az ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeit javító intézkedések folytatása, így például a mozgóbérek befagyasztásának feloldása és az életpályamodell kidolgozása és bevezetése is.

Zombor Gábor szerint az egyeztetésen érzékelhető volt a feszültség, de „építő hangulatban folyt az eszmecsere”. Hozzáfűzte, a vezetőkkel abban állapodtak meg, hogy tematikusan folytatják a megbeszéléseket, ahol kimelten kezelik majd a jövedelmi viszonyok javítását. Lapunk a témában megkereste Bélteczki Jánost, a MOSZ elnökét, aki az intézményvezetőkkel összhangban megerősítette, előfordul, hogy késve fizetik ki a túlmunkákat, mivel van egy olyan jogszabályi rendelkezés, amely lehetőséget ad arra, hogy az illetékesek akár hat hónapig is elhúzzák a kifizetést. Így, bár a kórházak jogszerűen járnak el, mégis vannak olyan egészségügyi dolgozók, akik akár fél évet is várnak a túlórapénzükre.

Bélteczki János szerint a vonatkozó jogszabály módosítása nem hozna eredményt, inkább az egységes eljárásrend kialakítása lehetne megoldás a problémára. Az elnök szerint, bár szóba kerültek azok a súlyos és sokat emlegetett problémák is, amelyek az ágazat mostani helyzetét okozzák, a legégetőbb feladat az orvoselvándorlás megállítása, de legalább mérséklése lenne. Az elnök kijelentette, a humánerőforrás-helyzet mára kezelhetetlenné vált, s a hihetetlenül alacsony bérezés miatt „eltűnnek a képzett munkavállalók”.

Az egyeztetést az elnök úgy értékelte, az akár előremutató is lehet, s információi szerint a következő megbeszélés jövő hétfőre várható. Kijelentette – utalva a „fekete köpenyes” demonstrációra –, az egészségügyben dolgozók tízezreiből tört elő mostanra a feszültség, ezért muszáj meghallgatni és kezelni azt, amitől annyira elkeseredett mostanra az ágazat.


Mentőállomás

Elkezdődik a szekszárdi mentőállomás korszerűsítése jövő hétfőn az Országos Mentőszolgálat 11,5 milliárd forintos európai uniós beruházásának részeként – jelentette be tegnap Ács Rezső, a tolnai megyeszékhely fideszes polgármestere. Közölte, a helyi mentőszolgálat a munkálatok idejére az önkormányzat kommunikációs cégének Sárvíz utcai irodaházába költözik, amelyet térítésmentesen bocsátottak a szervezet rendelkezésére. Ebben az épületben nem lesz fennakadás a mentési feladatok ellátásában.


Emléknap

Koszorúzással, illetve orvosi és tudományos pályafutását felelevenítő ünnepséggel tisztelegtek tegnap Markusovszky Lajos emléke előtt a nevét viselő szombathelyi kórházban. Bartha Lajos, az intézmény nyugalmazott osztályvezető főorvosa a rendezvényen kijelentette, hogy a napjainkban megyei és regionális szerepet betöltő kórház 1955 óta viseli a sebész nevét, aki „sokat tett a magyar katonai egészségügyi szolgálat megszervezéséért”. Szintén az ünnepségen hirdették ki a Markusovszky-pályázat eredményét.