Belföld

Emelnék az egészségügyi támogatást

Kizárólag tudatos képzési programokkal mérsékelhető a szakorvosi és szakápolói létszám csökkenése a kórházszövetség szerint

Legalább százhúszmilliárd forinttal növelné az egészségügy jövő évi költségvetését a Magyar Kórházszövetség, a rezidensek pedig egyetértenek azzal, hogy lehetne a kórházstruktúrát hatékonyabban működtetni, ám a büdzsében ők sem látnak „érdemi forrásbővítést”. Emellett a körzet nélküli háziorvosok módosítanának az új alapellátási törvényen.

korhaz-egeszsegugy
Lehetne hatékonyabb a struktúra (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai Sándor)

„Tettre készen” várja a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) az „új, tiszta, átlátható, hazugság- és hálapénzmentes egészségügyet”, amelyben tisztességben lehet gyógyulni és gyógyítani – fogalmazott közleményében a szervezet, reagálva a 2016-os költségvetés tervezetére. Ismert, a büdzsé szerint az egészségügyi szakdolgozók, orvosok esetében elsősorban a mozgóbérek területén, míg a fiatal szakorvosoknál a jövedelmi helyzet javításában lehet előrelépés, s ehhez 15,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Emellett azonban egyelőre a szakorvosi fizetésemelésekre nem látható a keret, annak ellenére, hogy az alapellátás jövőre is számolhat az idén is kiutalt tízmilliárd forintos többlettel.
Összességében tehát az ágazat valamivel több pénzt kaphat 2016-ban, ennek ellenére az MRSZ nem lát „érdemi forrásbővítést” a dokumentumban, s nem érzi biztosítva a betegek gördülékeny ellátását, valamint a megfelelő mértékű munkabérek előteremtését.

Megfogalmazták azt is, nem vitatják, „hogy lehetne a kórházstruktúrát hatékonyabban is működtetni”, így támogatnak minden olyan intézkedést, amely a forráselosztás hatékonyságát és a rendszer tisztulását segíti.

A témában a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) is közölte álláspontját, s úgy látja, az egészségügy jövőre sem számíthat életbevágó és az ellátások fedezetét eredményező „finanszírozási előrelépésre”. Közleményében kifejti, most jött el az ideje annak, hogy a „kritikus és reménytelenné váló helyzetben” az egészségügy anyagi ellátása legalább az európai átlagértékre emelkedjen a GDP arányában, ami körülbelül kétszázalékos pluszráfordítást jelent. Úgy értékeli, hogy célzott és racionális egészségpolitikai programmal biztosítható a többlet ésszerű felhasználása, ám a folyamat megkezdése nem halogatható tovább, vagyis „legalább százhúszmilliárd forinttal kell növelni az ágazat jövő évi költségvetését”.
A szövetség úgy látja, kevesebben fizetnek járulékot a nyugdíjasok számához képest – akik a fiatalabb generációknál több ellátást igényelnek –, a „szakápolói és szakorvosi létszám csökkenése pedig elviselhetetlenné teheti az ellátási gondokat”. Mindez csak tudatos képzési programmal mérsékelhető, amihez „most van szükség erőforrásokra”.

Ide kapcsolódik a körzet nélküli háziorvosok közleménye is, akik az Országgyűlésnek benyújtott alapellátási törvény kapcsán fogalmazták meg változtatási igényüket. Az érintettek képviseletében Józsa Terézia levélben fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, s „praxislétszámtól függő, sávos finanszírozásra tesz javaslatot”.


Pótolják a hiányzó forrásokat
Most fog kiderülni, mennyi a kórházak működési hiánya valójában, s ennek alapján pótolja a kormány a forrásokat – mondta Zombor Gábor az M1-nek. Az egészségügyi államtitkár szerint olyan szakmai átalakítások is történnek, amelyek javíthatják a kórházak működési feltételeit. A várólista-csökkentési programról annyit mondott, reméli, hogy a pluszforrás jelentős változásokat eredményez az év végéig. (JZS)