Eltérő jogértelmezésű válaszok

A törvény adta lehetőséggel élve, május 11-ig meghosszabbította a lapunk által kezdeményezett közérdekűadat-igénylés határidejét a Magyar Helsinki Bizottság, erről Kádár András társelnök tájékoztatott. Indoklása szerint az igénylés teljesítése jelentős terjedelmet érint, és munkaerőforrásaik „aránytalan mértékű igénybevételével jár”. A szervezetet azt követően kerestük meg, hogy a Varju László által indított eljárás során az úgynevezett tao-pénzek felhasználásával kapcsolatos adatközlésre kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, mondván, bár nem közpénzről van szó, az alapítvány a „köz érdekében eljáró, egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül. Az alapító okirata nyomán ugyanez a megállapítás igaz lehet – álláspontunk szerint – magára a Transparencyre is, akárcsak a Magyar Helsinki Bizottságra vagy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezetre.

A törvényi határidőn belül lévő válaszában – lényegében – ezt Kádár András el is ismerte, lapzártánkkor hasonló tartalmú üzenet érkezett a Transparencytől is, míg korábban a TASZ részéről Szabó Máté szakmai igazgató vitatta, hogy a táblabíróság által indoklásként felhozott infotörvény rájuk is vonatkozna. Az Ökotárs Alapítvány továbbra sem reagált levelünkre, ám kétségtelen, erre még van idejük. Szeretnénk többek között megtudni a szervezetek munkáját segítő tanácsadók nevét, javadalmazásuk összegét, érdeklődtünk, milyen befektetésben helyezték el a szervezeti vagyont, mekkora támogatásban részesültek. A Fidesz részéről Halász János frakciószóvivő vasárnap még azt mondta, hogy a „Soros-szervezetek titkolóznak a vagyonukról és az általuk pénzelt emberekről”.

Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István lapunknak elmondta, szerintük a korlátok nélküli adatnyilvánosság nemcsak életszerűtlen, de kimondottan alkalmas is lehet a joggal való visszaélésre, hiszen nincs tekintettel az adatgazdák jogos érdekeire, például üzleti titkokra. Megjegyezte, a táblabírósági ítéletben megjelenő jogértelmezés a transzparenciát fetisizáló, Soroshoz köthető szervezet kezdeményezésére született, az „pedig elfogadhatatlan, hogy bármelyikük magára nézve nem fogadja el kötelezőnek e szabályokat”. Pedig – tette hozzá –, ha nyilvánossá tennék a gazdálkodásukat, kiderülhetne például, mire költötte a Budapesti Nyílt Társadalom Alapítvány a 2015-ben rendelkezésére álló 22,3 milliárd forintot.