Belföld
Elsöprő társadalmi támogatás a kvóták elleni fellépéshez
A hazai jogra lehet majd hatással a népszavazás
Bár az uniós jogra természetesen semmi hatása nem lesz egy esetlegesen érvényes és eredményes népszavazásnak, a belső, magyar jogra annál inkább – tisztázta megkeresésünkre Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ (AK) igazgatója. Az Amnesty International (AI) Magyarország ugyanis tájékoztató kampányt indított az október 2-i kvótareferendum kapcsán, Jeney Orsolya, a szervezet igazgatója pedig tegnap arról beszélt, ahogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mondta: bármi lesz is a népszavazás eredménye, az nem lesz kötelező az Európai Unióra nézve. Az AK szerint a szervezet kampánya próbálja elbagatellizálni a referendum tétjét, azt sugallva, nincs érdemi jelentősége a választópolgári döntésnek, így kvázi a távolmaradásra buzdít. Ez nem illeszkedik az AI-nak abba a saját magáról alkotott képébe, mely az alapvető jogok érvényesülése melletti elköteleződés feltétel nélküliségét hirdeti.
Szánthó megerősítette, a népszavazás eredményeként az Országgyűlés hozhat olyan jogalkotói vagy alkotmányozói döntést, amely kimondja: Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő uniós szabály ellentétes a magyar jogrenddel vagy akár magával az alkotmánnyal is. Így a vonatkozó uniós jogi aktus végrehajtására a magyar szervek nem lennének kötelesek.
Egyre több felmérés szerint lehet eredményes a kvótareferendum, a Publicus Intézet minap közzé tett elemzése alapján a megkérdezettek több mint fele, ötvenhárom százaléka ígérte biztosra a részvételt, és további huszonhárom százalék tartotta részvételét valószínűnek. Hatvanhét százalék a migránskvóta ellen, tizenöt százalék mellette fog szavazni. Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója a köztévében tegnap úgy nyilatkozott, helyesen fogalmazták meg a népszavazás kérdését. Egyszerre két, egymásnak ellentmondó alkotmányos feltételnek kell megfelelnie: egyrészt egyértelművé kell tennie az Országgyűlés számára az esetleges jogalkotási kötelezettséget, másrészt annyira egyszerűnek kell lennie, hogy az „átlag állampolgár” meg tudja válaszolni.
Szánthó megerősítette, a népszavazás eredményeként az Országgyűlés hozhat olyan jogalkotói vagy alkotmányozói döntést, amely kimondja: Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő uniós szabály ellentétes a magyar jogrenddel vagy akár magával az alkotmánnyal is. Így a vonatkozó uniós jogi aktus végrehajtására a magyar szervek nem lennének kötelesek.
Egyre több felmérés szerint lehet eredményes a kvótareferendum, a Publicus Intézet minap közzé tett elemzése alapján a megkérdezettek több mint fele, ötvenhárom százaléka ígérte biztosra a részvételt, és további huszonhárom százalék tartotta részvételét valószínűnek. Hatvanhét százalék a migránskvóta ellen, tizenöt százalék mellette fog szavazni. Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója a köztévében tegnap úgy nyilatkozott, helyesen fogalmazták meg a népszavazás kérdését. Egyszerre két, egymásnak ellentmondó alkotmányos feltételnek kell megfelelnie: egyrészt egyértelművé kell tennie az Országgyűlés számára az esetleges jogalkotási kötelezettséget, másrészt annyira egyszerűnek kell lennie, hogy az „átlag állampolgár” meg tudja válaszolni.