Első helyen a gazdasági terület

A 2017/2018-as tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein valamivel több mint kétszázkétezer fiatal vett részt, körülbelül háromezer-háromszáz fővel – 1,6 százalékkal – kevesebben, mint az előző tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A hallgatók 92,5 százaléka, több mint száznyolcvanhétezren továbbra is felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzéseken tanulnak.

Továbbra is a gazdasági és a műszaki területek számítottak a legkedveltebbnek, a jelentkezők 17,7, illetve 15,4 százaléka ezeket jelölte meg elsőként. A legnagyobb változás az informatika területén figyelhető meg, a jelentkezők aránya 7,9-ről 9,1 százalékra nőtt. Az elemzés kitért arra is, hogy annak ellenére, hogy a nők aránya a jelentkezők között továbbra is az informatika képzési területen a legalacsonyabb, itt is javulás történt, hiszen arányuk 14-ről 15,4 százalékra emelkedett. Az előző évekhez hasonlóan egyébként a felvettek és az első helyre jelentkezettek aránya a természettudományi képzéseken volt a legmagasabb (82,3 százalék), ezt követték a társadalomtudomány (78,5 százalék), valamint a műszaki tudomány (78,1 százalék) képzési területek. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, a felvettek aránya ezen a téren 36,8-ról 34,2 százalékra csökkent.

A KSH adatai szerint doktori fokozat megszerzése céljából 10,9 százalékkal többen, 6,3 ezren tanulnak, a doktoranduszok a felsőoktatásban hallgatók 3,1 százalékát teszik ki.

A bolognai rendszer előtti egyetemi és főiskolai programok végleg kifutottak. Lapunk korábban beszámolt róla, hogy az elmúlt öt évben csaknem tizenötezren kezdték meg doktori tanulmányaikat. A két legnépszerűbb területnek a bölcsészettudomány, valamint a társadalomtudomány számít, a legkevesebben a hittudományokat választják.