Belföld
„Elrettentő példát jelenthettünk”
Horváth József: Nem lehet az összeurópai megoldásra várni, cselekedni kell
Célzott, nagy intenzitású, úgynevezett terheléses támadás történt a hét végén a magyar kommunikációs kormányzás ellen – mondta lapunk kérdésére Horváth József, a polgári elhárítás és a katonai titkosszolgálat egykori főigazgató-helyettese a kormányzati célpontok elleni hackertámadásokról. Ez is hangsúlyozza azt, hogy a kormány helyesen mérte fel, hogy a biztonságpolitikában nem lehet az „összeurópai” megoldásra várni, azonnal cselekedni kell – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.
A terrorellenes információs központ létrehozását nevezte Horváth József a készülő terrorellenes törvénycsomag legfontosabb elemének, amely olyan jelentőségű lépés Magyarország biztonsága szempontjából, mint amilyen a Szervezett Bűnözés Elleni Központ létrehozása volt az első Orbán-kormány idején. „Az ötlet jó, ám a legjobb szándék is zátonyra futhat, ha az nem a legnagyobb körültekintéssel történik” – tette hozzá. A nemzetbiztonsági szakszolgálatok és a rendvédelem különböző szervei együttműködésének alapja olyan informatikai adatbiztonság megteremtése, amelyből kívülállók nem tudnak adatokat eltüntetni, megszerezni, megismerni, esetleg módosítani – magyarázta Horváth, hozzátéve, hogy az Iszlám Állam (ISIS) rendkívül jól bánik az internettel, vezetői olyan magasan kvalifikált emberek, akik nyugat-európai, ne adj isten orosz egyetemeken tanultak.
A szakértő szerint Magyarországnak és a Portugáliának a megnevezése az ISIS potenciális célpontjai között egyrészt geopolitikai üzenet, hogy a célpont Schengen nyugati határaitól egészen a keleti végekig terjed, másrészt válasz arra is, hogy Európában mi voltunk az első kerítésépítők, akik képesek voltak a nyugat-balkáni útvonalat lezárni, amolyan elrettentő példák vagyunk, akinek cselekvését nem lenne ajánlatos követni. Horváth szerint a parlamenti pártok egyeztetése afféle biztató kezdet, hogy a politikai elit végre megértse, ami itt Európában történik, az már nem játék. Ugyanakkor, vélekedett, az európai elit még nem fogta fel, hogy legalább az alapértékekben meg kellene egyezni, s a társadalmak megvédése, a biztonság megteremtése minden más értéket felülír.