Előre látta a tragédiát egy kirekesztett tanú

Akár csütörtökön megszülethet a másodfokú ítélet (Fotó: Nagy Balázs)

Eredetileg az első fokon, a tizenöt vádlottat egytől egyig felmentő ítélet megváltoztatását kérte az eljáró ügyész a vörösiszapperben, ám hétfőn a Győri Ítélőtáblán ismertetett fellebbezés vezérfonala már egyértelműen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és új elsőfokú eljárás elrendelése volt. A vádat képviselő Fejes Péter fellebbviteli ügyész szerint ugyanis olyan súlyos hibák történtek a Veszprémi Törvényszék eljárásában, hogy megalapozatlan a tényállás is, amelynek alapján a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól is felmentették Bakonyi Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori vezérigazgatóját, továbbá az egykor az üzemeltetés területén dolgozó további tizennégy vádlottat.

A rendkívüli biztonsági intézkedések mellett zajló másodfokú eljárásban az ügyész élesen támadta azt a szakértőt, nevezetesen Raisz Ivánt, akinek szakvéleményére alapozva hozta meg az első fok a döntését. Raisz fizikus-kémikusnak ugyanis megbízási szerződése volt a Mal Zrt.-vel, amelyben vállalta, a vádlottak érdekében elemzi az ügyészség vádjait, s a védekezéshez tanácsokat ad számukra. Ennek jegyében nyújtotta be a védelem a Miskolci Egyetem docensének magánszakértői véleményét. Később a bíróság Raisz Ivánt igazságügyi szakértőként rendelte ki, sőt a bíróság megbízása alapján a docens vezetője lett egy háromfős szakértői csapatnak is. Raisz megbízási szerződése kapcsán Fejes Péter kifejtette, a megbízott a megbízó utasításai szerint és érdekében járt és jár el, ezért az ügyészség álláspontja szerint a bíróság súlyosan elfogult szakértői véleményre alapozta felmentő ítéletét.

Az ügyész a hatályon kívül helyezés kapcsán arról is beszélt, hogy a bíróság harminchét pontban sértette meg az indoklási kötelezettségét. Ezek sorában a legsarkalatosabbnak azt tartja, hogy egy, az ajkai tározó VI-os kazettájánál dolgozó tanú azt állította, már négy-hat hónapja tudták, hogy a gát előbb-utóbb át fog szakadni. Többször is látták ugyanis a gát külső falain jelentkező piros foltokat, és azt is, hogy folyamatosan szivattyúzzák a vizet a tározóba. A gátszakadás előtt huszonkét órával még fokozták a szivattyúk teljesítményét, talajvizet emelve a tározóba. A túltöltés kapcsán az ügyész kifejtette, a Mal Zrt. adatai szerint 845 ezer köbméter víz volt a tározóban, miközben az előírások szerint legfeljebb háromszázezer lehetett volna. „Ha nincs túltöltés, a kiömlő zagy Kolontár határait sem éri el” – jelentette ki.

Fejes Péter a katasztrófát előidéző okok között jelölte meg a X-es számú tározó északi falának megsüllyedését is, s ezt az üzemeltetőnek kötelessége lett volna észlelni, mérni, ellenőrizni. A vádlottak – fogalmazott – „jól karbantartási” kötelezettségüknek nem tettek eleget, de tájékoztatási kötelezettségüket is megszegték, mert a gátszakadáskor nem értesítették azonnal a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a mentőket, sem az érintett települések polgármestereit, a polgári védelmet, a környezet- és természetvédelmi felügyelőséget, a vízügyi igazgatóságot és a MÁV-ot. Az ügyész kiemelte, a közigazgatási bíróság ítélete szerint az ajkai tározóban ipari katasztrófa történt, a nátronlúg tárolásával pedig megsértették a hulladékgazdálkodás rendjét, s a környezetkárosítás is kétségkívül megvalósult. Az üzemeltetők felelőtlensége vezetett tíz ember halálához, a kétszázhuszonhét súlyos sérüléshez és négyszázötvenhét család ingatlana és ingó vagyona tönkretételéhez.

Az elsőrendű vádlott Bakonyi Zoltán védője, Bánáti János az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a Győri Ítélőtáblától. Az ügyvéd szerint a bíróság a bizonyítási eljárásban pótolta a nyomozási hibákat, s a gátszakadást tervezési hibák, az engedélyező és ellenőrző hatóságok mulasztása miatt következett be. A Győri Ítélőtábla akár már csütörtökön meghozhatja a másodfokú ítéletet.

Szigort követel a jogvédő szolgálat

Példás büntetés kiszabását várja a vörösiszap-katasztrófa felelőseire a Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Közleményében kifejti, a tettarányos és elrettentő erejű büntetések megtörhetik a következménynélküliség helytelen, társadalmat romboló gyakorlatát, másrészt segíthetnek megelőzni az újabb környezeti katasztrófákat, s utat nyithatnak a cégvezetők tetemes károkért való vagyoni helytállása felé, és elégtételt adhatnak az áldozatok hozzátartozóinak és a károsultaknak. „Nyilvánvaló, hogy a cég vezetőinek felelőssége sokkal nagyobb, mint a beosztottaké, hiszen nekik volt lehetőségük a biztonságos működtetés érdekében szükséges döntések meghozatalára, amelyeket elmulasztottak” – írja a szolgálat. Szerinte a vezetők elmulasztották a megfelelő technológia alkalmazását is. (KD)