„Előnyös és igazságos, hogy a Fővárosi Közgyűlésben polgármesterek is ülnek”

Évente összesen egymilliárd forint jut a szociális ágazatra a kerületben, a segített lakosok száma körülbelül ötezer fő – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Láng Zsolt, a II. kerület fideszes polgármestere. A politikus  többek között az elmúlt években történt fejlesztésekről, valamint a Szent János Kórház felújításáról is beszélt.
A különböző kerületek problémáinak közös megoldásával egymást erősítjük – mondta Láng Zsolt (Fotó: MH)
– A II. kerületet a mai napig „elit kerületként” szokták emlegetni. Mennyire igaz az, hogy többségben jómódú fővárosi lakosok élnek itt?

– Ha eliten azt értik, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság aránya hetven százalék felett van, akkor nevezhetjük így. Kerületünk egy sokszínű, zöld lakókerület. Vannak olyan részei, amelyek a történelem során az egykori nyaralóövezetekből elegáns villanegyedekké váltak, de olyanok is, ahol szerényebb anyagi körülmények közt élnek az emberek, sokemeletes bérházakban.

– Milyen  intézkedésekkel segítenek a szegényebb családoknak?

– Évente összesen csaknem egymilliárd forintot költünk a szociális ágazatra. A támogatott, segített lakosaink száma ötezer fő körül mozog, ez a kerület lélekszámának hat százaléka. Önkormányzatunk számos önként vállalt szolgáltatást nyújt, tavaly például két új pénzbeli támogatást is bevezettünk a legalacsonyabb jövedelmű családok részére, illetve a rászoruló gyermekeknek BKK-bérletet biztosítunk. Hat éve rendszeresen élelmiszercsomaggal segítjük a nélkülöző kerületi családokat, és a rendszeres pénzügyi segítségen felül az időseket ellátó gondozási központ­jainkat folyamatosan felújítjuk, korszerűsítjük. Az egyedül élő idősek pedig igénybe vehetik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtó rendszert.

– A statisztikák alapján, míg 2013-ban ez a városrész a bűnesetek számát tekintve még az évi több mint ötezer-hétszáz regisztrált esettel e tekintetben a rosszabbak közé tartozott, 2016-ban már csak ennek harmadát rögzítették. Minek tulajdonítható a javulás?

– Ez elsősorban a kerületi rendőrség munkáját dicséri, ám közös eredményekkel is büszkélkedhetünk. Az önkormányzat pénzügyi lehetőségei függvényében számtalan területen igyekszik segíteni a bűnüldöző szervek munkáját. Hatékony az együttműködés az önkormányzat városrendészete, az anyagilag a kerület által is támogatott polgárőrség és a rendőrség között. A térfigyelő kamerák ellenőrzése és a reagáló egységek biztosítása is közös munka. A lakossági visszajelzések alapján is mondhatom, sokat javult a rendőrség szakértelme, felszereltsége és hozzáállása a korábbi évtizedekhez képest.

– A Millenáris átfogó megújításának első üteme befejeződött. Milyen változások várhatók a továbbiakban a területen, és általában a kerületben?

– A környék egyike volt a főváros legszennyezettebb levegőjű térségeinek, ezért önkormányzatunk már régóta szorgalmazta a terület környezeti terhelésének csökkentését. Ennek első üteme az volt, hogy a Margit körút és környékének természetes átszellőzését gátló néhai Ipari Minisztérium hatalmas irodaházát és a Ganz gyár egyes régi épületeit elbontották. Bár sokan kételkedtek benne – leginkább azok, akik munka helyett kételkedni szeretnek –, de helyükön a környék parkolási gondjait enyhítő mélygarázs és hatalmas zöld park épül. Hamarosan a Marczibányi tértől a Margit körútig egybefüggő zöldterület alakul ki. A Millenáris park mellett a nyolc éve közösségi térré alakított Lövőház utca és az évtizedek elhanyagoltsága után felújított Széll Kálmán tér összességében minőségi változást hozott az itt élők életében. Ezt a változást még erősebbé szeretnénk tenni a hamarosan átépülő Széna térrel. Általánosan igaz, hogy számos beruházás zajlik vagy indul el hamarosan a kerületben. Ilyenek a közlekedést segítő beruházások, elkészült a fonódó villamoshálózat és a Széll Kálmán tér átalakítása. Parkjainkra, játszótereinkre és sportpályáinkra nagy gondot fordítunk, folyamatosan fejlesztjük őket, csak idén ősszel száznegyvenmillió forintot fordítottunk hasonló célokra. Bölcsődéink és óvodáink bővülnek, modernizálódnak, ugyanúgy, mint az egészségügyi intézményeink, rendelőink. A kormány jóvoltából csaknem hétmilliárd forintért építhetünk egy új járóbeteg-ellátó központot a Frankel Leó utcai üres telkünkön.

– Az egészségügynél maradva, korábban a tizenkettedik kerületi polgármesterrel közösen fogtak aláírásgyűjtésbe, hogy a Szent János Kórház területén vagy annak közvetlen közelében épüljön fel a kormány által tervezett új szuperkórház, ami azonban végül Dél-Budán épül meg. Mit gondol a döntésről?

– Pontosítani szeretném, csatlakoztunk egy aláírásgyűjtéshez, amelyet második  kerületi lokálpatrióták Szilágyi Zsolt úr vezetésével kezdtek. Egy ilyen volumenű beruházás esetében nagyon sokféle szempontot kell figyelembe venni. Számomra a legfontosabb, hogy Közép-Buda, benne a második kerület kórházi ellátása évtizedek után végre megújuljon, a kor igényeinek megfelelő legyen. Ehhez a földrajzi elérhetőség is hozzátartozik.
A nagy budai „szuperkórház” tizenegyedik kerületi megépítése komoly lépés ebben a folyamatban. Az ellátási szintek eltérő tulajdonságai miatt számunkra azonban az is legalább ilyen fontos, hogy a Szent János–Kútvölgyi-tömb is megújul. Ahogyan kerületünkben a Budai Irgalmasrendi Kórház és a Szent Ferenc Kórház is.

– A Szent János Kórház felújítása érdemben mikor kezdődhet el, és mire lesz elegendő a kormány által biztosított forrás?

– A kórház fejlesztése lényegében megkezdődött. Megújul a nővérszálló, és elvégzik tizenhárom épület energetikai fejlesztését, továbbá új MR-berendezést kap az intézmény. Legutóbbi információnk szerint a Szent János Kórház tavaly és idén négy és fél mil­liárd forintot kap az Egészséges Budapest Program keretében. A felújításnak része a kétszázmillió forintos fűtéskorszerűsítés, és csaknem négyszázhatvanmillió forint jut a központi sterilizáló, a laboratórium, a gyógyszertár, a közép-budai felnőtt társkórház, valamint gyermekközpont kialakításának megtervezésére.

– A volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) sorsa viszont máig rendezetlen. Várható, hogy a közeljövőben újra egészségügyi funkciót kapjon az épület?

– Aki esetleg elfelejtette volna, Gyurcsány Ferenc kormánya 2007-ben jelentette be több kórház mellett az OPNI bezárását is. Nemzetközileg elismert orvosokat bocsátottak el, és a szakmai programot is megszüntették. Akkoriban a második kerületi önkormányzat számos fórumon fellépett az OPNI megszüntetése ellen, és minden törvényes eszközt felhasznált a negyvenhektáros, ősfákban gazdag park védelmében. Annyit sikerült elérnünk, hogy az épületegyüttes állami kézben maradt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelé­sében van, sorsáról folyamatos a gondolkodás, az egyeztetés. Kerületünk továbbra is elkötelezett az egészségügyi funkció megtartása mellett.

– Hogy látja, a 2014-ben átalakult Fővárosi Közgyűlésben mennyire valósul meg a kerületek érdekérvényesítése?

– Jól működik az új rendszer, előnyösnek és igazságosnak tartom, hogy a kerületek polgármesterei helyet kaptak a közgyűlésben. Az elmúlt ciklusokban nem volt ritka, hogy egy városrész polgármestere és alpolgármestere is közgyűlési tag volt, míg más kerület nem képviseltethette magát. A polgármesterek közvetlen, erős felhatalmazást kapnak választóiktól ötévente, hogy képviseljék városrészeik és az ott élők érdekeit. Ezzel a megoldandó ügyek, fejlesztések a legtöbb esetben összhangba hozhatók, egymást erősíthetik fővárosi koordinálással, szerepvállalással.