Belföld
Elölről kell kezdeni a Prisztás-pert
A fővárosi törvényszék dönthet majd arról, egyesíti-e a gyilkossági ügyeket
A vállalkozó meggyilkolása miatt a Fővárosi Törvényszék (FT) februárban tizenegy év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként elkövetett emberölés miatt, a másodrendű vádlott tíz évet kapott, míg a harmadrendűt felmentették. Az ügy a fellebbezések nyomán másodfokra került, ám a Fővárosi Ítélőtábla az ősszel tárgyalás nélkül hatályon kívül helyezte a törvényszéki ítéletet, és új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot.
Az indoklás szerint a törvényszék nem vette figyelembe, hogy Portik ellen folyik egy másik nyomozás is az Aranykéz utcai robbantás kapcsán, amely vádemeléssel zárult.A tábla szerint be kellett volna várni a nyomozás végét, majd az ügyeket egyesíteni, mivel Portik mindkettőben terhelt. A döntés ellen azonban Polt Péter legfőbb ügyész rendkívüli jogorvoslattal élt, szerinte ugyanis a tábla tévesen értelmezte a vonatkozó rendelkezést. Az egyesítésre csak akkor lenne lehetőség, ha Portikot tettesként vádolnák, nem pedig felbujtóként. A helyzetet bonyolítja, hogy az Aranykéz utcai robbantás ügyét közben egyesítették a Fenyő János elleni gyilkossággal, ezekben Jozef Rohácot vádolják az elkövetéssel.
A Kúria végül formai okok miatt utasította el Polt indítványát, arra hivatkozva, hogy a legfőbb ügyész csak jogerős döntés ellen nyújthatna be jogorvoslati kérelmet, az ítélőtábla határozata viszont nem számít annak.
A döntés most a Fővárosi Törvényszék kezében van, amelynek mérlegelnie kell, hogy egyesíti-e mindhárom ügyet vagy sem. A büntetőeljárási törvény alapján az egyesítés csupán lehetőség és nem kötelezettség. Azokban az ügyekben lehet megtenni, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű. Az egyesítést bármelyik fél, így az ügyész, a vádlott és a védő is indítványozhatja, de a bíróság hivatalból is elrendelheti.
Az indoklás szerint a törvényszék nem vette figyelembe, hogy Portik ellen folyik egy másik nyomozás is az Aranykéz utcai robbantás kapcsán, amely vádemeléssel zárult.A tábla szerint be kellett volna várni a nyomozás végét, majd az ügyeket egyesíteni, mivel Portik mindkettőben terhelt. A döntés ellen azonban Polt Péter legfőbb ügyész rendkívüli jogorvoslattal élt, szerinte ugyanis a tábla tévesen értelmezte a vonatkozó rendelkezést. Az egyesítésre csak akkor lenne lehetőség, ha Portikot tettesként vádolnák, nem pedig felbujtóként. A helyzetet bonyolítja, hogy az Aranykéz utcai robbantás ügyét közben egyesítették a Fenyő János elleni gyilkossággal, ezekben Jozef Rohácot vádolják az elkövetéssel.
A Kúria végül formai okok miatt utasította el Polt indítványát, arra hivatkozva, hogy a legfőbb ügyész csak jogerős döntés ellen nyújthatna be jogorvoslati kérelmet, az ítélőtábla határozata viszont nem számít annak.
A döntés most a Fővárosi Törvényszék kezében van, amelynek mérlegelnie kell, hogy egyesíti-e mindhárom ügyet vagy sem. A büntetőeljárási törvény alapján az egyesítés csupán lehetőség és nem kötelezettség. Azokban az ügyekben lehet megtenni, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű. Az egyesítést bármelyik fél, így az ügyész, a vádlott és a védő is indítványozhatja, de a bíróság hivatalból is elrendelheti.