Ellenzéki pártok kényszerpályán

Sokat ártott pártjának botrányos nyilatkozatával Havas Szófia, aki a múlt héten az orosz állami televízióban gyalázta az 1956-os forradalmat – nyilatkozta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. A szabadságharcot a CIA által szervezett, fasiszta és antiszemita megmozdulásként bemutató politikus ezzel radikálisan szembement a szocialisták kommunikációs paneljével, ami a kormányt túlzott oroszbarátsággal, Putyin-állam kiépítésével vádolja, és lényegében a kádárista narratívát mondta fel, beszennyezve ezzel az éppen most hatvan éve történtek emlékét. Kiszelly felvetette, ez az eset azt erősíti az MSZP-vel kapcsolatban, hogy kutyából nem lesz szalonna, s nem tudni, leplezetten hányan értenek még egyet az utódpártban az ilyen gondolatokkal. Pedig a szocialisták rengeteget tettek azért, hogy megszabaduljanak a múltjuktól.
A botránnyal egy időben kezdődtek meg a „demokratikus” ellenzéki pártok, egyelőre nyolc formáció egyezkedései a 2018-as választáson való indulás mikéntjéről. Kiszelly valósnak tartja azokat a magyarázatokat, illetve az ezzel kapcsolatos sajtóinformációkat, amelyek szerint az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) lényegében már egyfajta paktumot kötött, a liberális kis pártok csupán megpróbálnak minél nagyobb szeletet kihasítani magunknak, egyfajta saját pólust kialakítani. Reálisan negyven-hatvan mandátum megszerzéséről lehet szó összesen, a győzelemre azonban csak a Jobbikkal közösen lenne esélyük, ám ennek a forgatókönyvnek igazából nincs esélye. Vagyis a baloldalon – vélhetően – eleve választási vereséggel számolnak, s ennek megfelelően folyik az alkudozás.

Juhász Péterék október 23-i „füttyögetési” akciója kapcsán az elemző kiemelte, ezzel az Együtt is meg akarta mutatni a saját térfelén, hogy aktívan szembefordul az orbáni rendszerrel – ők persze nem tudnak parlamenti bojkottot hirdetni, mint a Gyurcsány-féle DK.

Az alaptörvény-módosítás körüli, a Jobbik és a kormány közötti egyeztetésekről szólva az elemző úgy fogalmazott, azzal, hogy a tervezetet – ahogy azt Orbán Viktor pénteken ismét egyértelművé tette – a miniszterelnök nem hajlandó az amúgy hónapok óta felülvizsgálat alatt álló letelepedési kötvények felszámolásához kötni, Vona Gáborékhoz „visszatolták a döglött lovat”. Ha ugyanis a Jobbik így nem fogadja el az előterjesztést a végszavazáson, a kormány mondhatja azt: 3,3 millió ember akaratával, a brüsszeli betelepítési politikát segítve járt el az ellenzéki párt. Ezzel Vonáék népszerűsége valószínűleg tovább csökkenne. Kiszelly szerint sokkal inkább azzal járnának jól, ha nem makacskodnának tovább, megszavaznák a módosítást, és megpróbálnának újabb témákat bedobni a közbeszédbe. Aláhúzta: az előre hozott választás nem lehet opció.

Az elemző kitért Matteo Renzi múlt heti újabb zsarolására, miszerint a migránsokat be nem fogadó államoktól, így hazánktól is uniós támogatásokat kellene elvonni. Kiszelly szerint ez az olasz miniszterelnök „brüsszeli pávatánca”, próbál az uniótól jóváhagyást szerezni a magasabb költségvetési hiányhoz. Választások előtt áll, ám a privát bankok katasztrofális helyzete miatt szűk a mozgástere, egyre nagyobb válságba kerül az olasz gazdaság. Kiszelly emlékeztetett: 2010-ben az új Orbán-kormány nem kapta meg ezt a kedvezményt Brüsszeltől.