„Ellentmondásos, sietős, gondatlan”

Miután a Sorsok Háza szakmai koncepcióját kialakító, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány azzal gyanúsította meg a Miniszterelnökséget, hogy akadályozza a projekt megvalósítását, továbbá véglegesként feltüntetve küldte szét véleményezésre az előzetes tervezetet, a szervezet a minap az ügyben szakvéleményt készítő Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) megvádolta, hogy felrúgta a szakmai etikát. Az MTA visszautasította a megállapítást, válaszul pedig közzétette a holokauszt gyermekáldozataira emlékező múzeum koncepciójáról készült szakvéleményt, amelyről korábban kormányzati forrásunk úgy fogalmazott, „lesújtó megállapításokat tett”.

A Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont vezetője által jegyzett, ám öt szakember által készített dokumentum valóban megállapítja: a koncepció egészében szakmailag nem megalapozott, olykor ellentmondásos, sietős, gondatlanul szerkesztett munka, súlyos szerkezeti aránytalanságokkal. Mindezt egy „stratégiai jelentőségű és hatalmas közpénzekkel honorált vállalkozás” esetében elfogadhatatlanul kevésnek találják.

A szakvélemény szerint Schmidték koncepciója alapvető kérdéseket hagy tisztázatlanul, például a helyszín, vagy­is a volt józsefvárosi pályaudvar kiválasztásáról sem adnak érdemi felvilágosítást, de nincs végiggondolva a Páva utcai központ és a tervezett Sorsok Háza közötti viszony sem. „Az egyik legnagyobb gond azonban, hogy kiállítási forgatókönyv helyett csak a felhasználható források listáját kapjuk, nem érthető, miképpen épül fel ezekből a fél oldalban részletezett általános célokat megvalósító intézmény” – írták. Az MTA részéről számos egyéb szakmai hibára is rámutattak, pél­dául a sobibori haláltábor kimaradt egy felsorolásból, s olyan fontos kifejezések hiányoznak a szócikkek közül, mint „halálmenet” vagy „sárga csillag”, az embermentésben részt vevők listáján pedig nem szerepel a boldoggá avatott, mártírhalált halt Salkaházi Sára és Schlachta Margit szociális nővér. Majdnem negyven oldalon közölnek gyermekképeket a magyarországi holokauszttal amúgy nem is foglalkozó Klarsfeld Alapítvány gyűjteményéből, minden azonosító nélkül. Ezek közül azonban az első kettő nem 1944-ben, hanem 1941-ben Galíciában készült.

A kutatók szerint a koncepciónak foglalkoznia kellene a létrehozandó intézmény működtetésének tervével is: hány ember, milyen szervezeti rendben, milyen költségvetéssel tudja azt biztosítani – vetik fel, megjegyezve, a kommunikácós fejezet „enyhén szólva is igénytelen”.

A szakvélemény elismeri, számos üdvözlendő elem is van a tervezetben, ilyen a nemzetközi beágyazottságra való törekvés, ahogy az állampolgári nevelésbe illesztett koncepció is kifejezetten jó, sőt, F. Kovács Attila látványtervei ezúttal is megraga­dóak. Megírtuk, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte: csak a magyarországi zsidó közösség és a szakma egyetértésével nyílhat meg a Sorsok Háza, ezért akár évekig is hajlandóak egyeztetni a részletekről.