Elkészültek Budapest 2020-ig szóló európai uniós fejlesztési tervdokumentumai

)

„Az elkészített alapdokumentumokkal reálisan megcélozhatók az uniós források, a főváros tud és akar együttműködni a kormánnyal” - jelentette ki Tarlós István. A főpolgármester a három legfontosabb középtávú terv közé sorolta a negyvennégy barna-mezős beruházást, amely egykori ipari területek kármentesítését, funkciónélküliségének megszüntetését és fejlesztését jelenti. Tarlós István ilyen terültekként említette a Rákosrendezőt, a józsefvárosi pályaudvart, az Óbudai Gázgyárat, a kőbányai Gergely bánya területét és a Cséry-telepet. Kijelentette, hogy ezekre költségbecslésekkel elkészült szakmailag kidolgozott tervek vannak.

Második elemként a Duna partok rendezését nevezte meg, amelyeket három ütemre bontott. Az első rész a Fővám tér és Kossuth tér közötti szakasz, a második a Kossuth tér és a Rákos patak, a másik pedig a budai oldalon a Clark Ádám tértől az északi városhatárig tart. A harmadik elem a szociális városrehabilitációra vonatkozik, ebben kap helyet egyebek mellett a panelos lakótelepek felújítása, a drogmegelőzés, a közösségépítés és a hajléktalanprogram folytatása.

A főpolgármester arról is beszélt, hogy vannak konkrét rövid távú fejlesztési tervek, amelyek nem az alapdokumentumok részei. Ilyenek például a margitszigeti és az állatkerti projektek, valamint a hármas metró felújítása.

Seszták Miklós kijelentette, a 2010-ben megkezdett út folytatására van szükség ahhoz, hogy Budapest világvárossá váljon. A nemzeti fejlesztési miniszter többször is azt hangoztatta, 2010 óta a kormány és a főváros mindig egy irányba nézett. A tárcavezető szerint a Főváros tervei megalapozottak. Hozzátette, Budapest fejlődésének egyik akadálya a 217 milliárd forintos adósságállománya volt, amit az állam teljesen átvállalt. A miniszter kiemelte, Budapest közlekedése a világon mindenütt megállja a helyét. A 3-as metró ügyében személyesen folytat előremutató tárgyalásokat Tarlós Istvánnal, és, mint mondta, az állam kész garanciát vállalni a beruházásra.

A tárcavezető öt olyan elemet sorolt, amely a Főváros élhetőbbé tételét szolgálta: az 1-es villamos meghosszabbítása, a 4-es metró megépítése, a P+R parkolók jelentős bővítése, a járműállomány megújítása és a budai fonódó villamosberuházás. Seszták Miklós ugyanakkor méltatta a BuBit, vagyis a közösségi kerékpárrendszer kialakítását, a kerékpár-útvonalak fejlesztését, illyetve az elővárosi közlekedés fejlesztését is, kiemelve az új elővárosi vasúti szerelvényeket és a BKK-val közösen szervezett Volán-járatokat.