Eljárás kezdődhet az első brókerbotrány mellékszála nyomán

Első fokon megbukott a pótmagánvád címmel, januárban számoltunk be a K & H-brókerügy egyik mellékszáláról, amely arról szólt, hogy még a brókerbotrány idején a Geometax Holding Limited számlájáról eltűnt csaknem nyolcszázmillió forint, amelyből 336 milliónak bizonyíthatóan hamisított átutalások révén kelt lába. Garamszegi Gábor, a Geometax tulajdonosa az ügyben feljelentést tett, s 2011-ben a nyomozást el is rendelték. A rendőrhatóság arra jutott, 2002 áprilisa és júliusa között Garamszegi aláírását négy banki átutaláson meghamisították.

A Nemzeti Nyomozó Iroda először megállapította, bűncselekmény történt, ám elévülés miatt a nyomozást megszüntette. A megszüntető határozat panaszolását az ügyészség viszont már azzal utasította el, hogy „nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése”, mivel a hamisított aláírásokat akár a feljelentő is bevihette a bankba. Csakhogy a nyomozás során kiderült, az átutalási megbízásokat nem gyűjtőládába dobták, hanem azokat a bankfiókban, záróra után intézték. Garamszegi ezt követően kezdeményezett pótmagánvádas eljárást, amely az idén januárban meg is kezdődött, s pillanatok alatt véget is ért. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) megállapítása szerint ugyanis a vádindítvány „nem tartalmazza a pontos tényállást, a büntetés kiszabására vonatkozó indítványt, a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azon érveket, amelyek miatt (Garamszegi – a szerk.) nem ért egyet az eljárást megszüntető határozattal”.

A jogi libikóka azonban folytatódott, a végzéssel szemben Palotás Csongor ügyvéd ugyanis fellebbezést nyújtott be, amelynek alapján a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a PKKB végzését, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Az indoklás szerint a pótmagánvádló vádindítványi tényállása részletesen bemutatja a bűncselekmény tervszerűségét, előre kiterveltségét, illetve az elkövetők egymással összehangolt magatartását, amikor kitér arra, hogy a banki átutalásban közreműködő elsőrendű vádlott a fiókzárást követően személyesen adta át a másodrendű vádlottnak az átutalási megbízást, azzal a céllal, hogy azt még véletlenül se olyan személy vegye át, akit nem avattak be a bűncselekmény elkövetésébe.