Belföld
Elismerték az unortodox irányvonalat
Hétértékelő. „Fékezett habzású” politizálás és keményebb viták az MSZP-ben
Régóta érett már ez a fejlemény, a piac már igazából be is árazta ezt egy ideje, tehát leginkább a formai elismeréséről van szó annak, hogy sikeres és működik az unortodox gazdaságpolitika - mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus, a Fitch hitelminősítő péntek éjjel közzétett felminősítéséről. Kifejtette, 2010 után sikerült stabil pályára állni, folyamatosan csökkent az alapkamat, apad az adósság, különösen is a devizakitettségünk, az állam pedig egyre inkább a lakosság, s nem a külföldi finanszírozóknak van eladósodva. Ez a lépés ugyanakkor újabb lendületet adhat a kormánynak, az ellenzék pedig nem tud belekapaszkodni. A hír az emberekhez is eljutott, illetve eljut, ami mindenképp eszköz lehet a kabinet számára, hogy igazolja a gazdaságpolitikáját.
Ami az ellenzék múlt heti teljesítményét illeti: a szocialisták a boltzáras népszavazási akciójuk elvesztése óta továbbra sem találják a helyüket, „nincs szél a vitorlában”, amit a sors adott nekik, a szabad vasárnapról szóló intézkedés visszavonása ismét elvette tőlük. A szakértő szerint így az MSZP visszatért a sodródás, a régi totojázás állapotába, nincs lendület, ez egyfajta „fékezett habzás”. Ráadásul a belső kommunikáció is megosztott, amit jól mutat, hogy Burány Sándor a sajtóból értesült róla, hogy pártja már nem gyűjti a vasárnapi munkavégzést védő szignókat.
Az MSZP-s tisztújításnak pedig igen nagy a tétje, élesednek is a személyi ellentétek, hiszen a most felálló csapat fordul rá a 2018-as választásra, aki jó helyre kerül, biztos parlamenti széket tudhat magáénak - ha pedig nem veszít a szocialista párt, akár kormányzati stallumot is. Érthető tehát, hogy az elnökjelölti kampány részben a nagy nyilvánosság előtt folyik, mindenki gyűjti ugyanis – úgymond – a jó pontokat.
A múlt hét második felében sok szó esett Soros György befolyásáról, migránspárti ténykedéséről, ezt Lázár János miniszter és Orbán Viktor kormányfő is megemlítette. Kiszelly szerint Soros egy transzatlanti tőkés érdekkör markáns szereplője, ám ide sorolható mások mellett Angela Merkel német kancellár, illetve a német gazdaság fontosabb szereplői. Nem titkolt céljuk, hogy a migrációval adjanak lökést a gazdaságilag töpörödő euróövezetnek, vagy akár egész Európának, kezelve egyúttal az egyre tragikusabb demográfiai lejtmenetet. Az összefonódásokra utal többek között az is, hogy a Soros által finanszírozott, berlini Európai Stabilitási Intézet vezetője éppen Merkel bevándorlási főtanácsadója, a magyar származású üzletember által a bevándorlás kapcsán az uniónak tett, hatpontos javaslatcsomagjából pedig már négy-öt elem immár hivatalos brüsszeli álláspont lett. Ezek közé tartozik a külső határvédelem és a kvótaként elhíresült elosztási mechanizmus. Igaz, Sorosék ma már nem egymillió, „csupán” legfeljebb évi ötszázezer migráns elosztását javasolják Európa számára. „Ez az érdekkör számos civil szervezetet is támogat, melyek rendszeresen tanácsokat adnak, kérve vagy kéretlenül, az egyes országok döntéshozói számára. Aki ezeket megfogadja, jó fiú, aki pedig nem, mint ahogy az Orbán-kormány, az rossz” – magyarázta a politológus.
Kiszelly Zoltán kitért arra is, különösen is veszélyes, hogy az egyelőre esélyes amerikai elnökjelöltet, Hillary Clintont nyíltan támogatja Soros, mivel ha nyer az ősszel, úgy az a hazánkra nehezedő nyomást is tovább növelheti.
A Spiegel minapi, a török–uniós megállapodás hátulütőit taglaló cikke kapcsán szólt arról is, Merkel mindent erre a megoldásra tett fel, ugyanakkor időzített bomba az egyébként Schröder óta csak szegényedő német társadalomban, hogy az Európai Bizottság büntetőjavaslata nyomán immár kiderült, milyen irtózatos pénzbe kerül egy-egy migráns integrációja. Ráadásul az eddigi tapasztalatok alapján a bevándorlók igen csekély hányada hajlandó csak munkát vállalni, a többség beéri a különböző juttatásokkal.
Ami az ellenzék múlt heti teljesítményét illeti: a szocialisták a boltzáras népszavazási akciójuk elvesztése óta továbbra sem találják a helyüket, „nincs szél a vitorlában”, amit a sors adott nekik, a szabad vasárnapról szóló intézkedés visszavonása ismét elvette tőlük. A szakértő szerint így az MSZP visszatért a sodródás, a régi totojázás állapotába, nincs lendület, ez egyfajta „fékezett habzás”. Ráadásul a belső kommunikáció is megosztott, amit jól mutat, hogy Burány Sándor a sajtóból értesült róla, hogy pártja már nem gyűjti a vasárnapi munkavégzést védő szignókat.
Az MSZP-s tisztújításnak pedig igen nagy a tétje, élesednek is a személyi ellentétek, hiszen a most felálló csapat fordul rá a 2018-as választásra, aki jó helyre kerül, biztos parlamenti széket tudhat magáénak - ha pedig nem veszít a szocialista párt, akár kormányzati stallumot is. Érthető tehát, hogy az elnökjelölti kampány részben a nagy nyilvánosság előtt folyik, mindenki gyűjti ugyanis – úgymond – a jó pontokat.
A múlt hét második felében sok szó esett Soros György befolyásáról, migránspárti ténykedéséről, ezt Lázár János miniszter és Orbán Viktor kormányfő is megemlítette. Kiszelly szerint Soros egy transzatlanti tőkés érdekkör markáns szereplője, ám ide sorolható mások mellett Angela Merkel német kancellár, illetve a német gazdaság fontosabb szereplői. Nem titkolt céljuk, hogy a migrációval adjanak lökést a gazdaságilag töpörödő euróövezetnek, vagy akár egész Európának, kezelve egyúttal az egyre tragikusabb demográfiai lejtmenetet. Az összefonódásokra utal többek között az is, hogy a Soros által finanszírozott, berlini Európai Stabilitási Intézet vezetője éppen Merkel bevándorlási főtanácsadója, a magyar származású üzletember által a bevándorlás kapcsán az uniónak tett, hatpontos javaslatcsomagjából pedig már négy-öt elem immár hivatalos brüsszeli álláspont lett. Ezek közé tartozik a külső határvédelem és a kvótaként elhíresült elosztási mechanizmus. Igaz, Sorosék ma már nem egymillió, „csupán” legfeljebb évi ötszázezer migráns elosztását javasolják Európa számára. „Ez az érdekkör számos civil szervezetet is támogat, melyek rendszeresen tanácsokat adnak, kérve vagy kéretlenül, az egyes országok döntéshozói számára. Aki ezeket megfogadja, jó fiú, aki pedig nem, mint ahogy az Orbán-kormány, az rossz” – magyarázta a politológus.
Kiszelly Zoltán kitért arra is, különösen is veszélyes, hogy az egyelőre esélyes amerikai elnökjelöltet, Hillary Clintont nyíltan támogatja Soros, mivel ha nyer az ősszel, úgy az a hazánkra nehezedő nyomást is tovább növelheti.
A Spiegel minapi, a török–uniós megállapodás hátulütőit taglaló cikke kapcsán szólt arról is, Merkel mindent erre a megoldásra tett fel, ugyanakkor időzített bomba az egyébként Schröder óta csak szegényedő német társadalomban, hogy az Európai Bizottság büntetőjavaslata nyomán immár kiderült, milyen irtózatos pénzbe kerül egy-egy migráns integrációja. Ráadásul az eddigi tapasztalatok alapján a bevándorlók igen csekély hányada hajlandó csak munkát vállalni, a többség beéri a különböző juttatásokkal.