Elhunyt Paskai László

Szegeden született, a piaristáknál érettségizett, teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, a budapesti Hittudományi Akadémián fejezte be. Belépett a ferences rendbe, 1951-ben pappá szentelték. Püspöki szertartóként, tanítóként tevékenykedett, rektor is volt a Központi Szemináriumban. A hetvenes évek végén lett veszprémi megyés püspök, 1986-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé választották, a tisztséget 1990-ig töltötte be. Püspöki jelmondata: In virtute spiritus, vagyis: A Lélek erejében.

Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1987. március 6-án lett, 1988-ban bíborosi rangot kapott. Az 1993. május 30-án II. János Pál pápa által kiadott Hungarorum Gens pápai rendelkezés az egyházmegyét Esztergom-Budapesti Főegyházmegyévé változtatta, így a címe esztergom-budapesti érsekre módosult. Ezt a tisztséget 2002. december 7-ig töltötte be, amikor, hetvenöt évesen II. János Pál pápa a főpásztor lemondását elfogadva nyugállományba helyezte.

Paskai László vitathatatlanul fontos alakja a katolikus egyház történetének. Érseksége idején zajlott le hazánkban a rendszerváltozás, indulhatott meg újra szabadon a vallási élet, s 1991-ben és 1996-ban bíborosként ő fogadhatta az apostoli látogatásra hozzánk érkező II. János Pál pápát. „Személyében mélyen hívő, egyházát és hazáját szerető lelkipásztort vesztettünk el. Nehéz időkben állt a Magyar Katolikus Egyház élén. Megbízatását elkötelezetten, bölcsen és jó diplomáciai érzékkel teljesítette” – írta róla a KDNP. A Fidesz, valamint civilszervezetek és a történelmi egyházak képviselői is kifejezték együttérzésüket a gyászoló hozzátartozókkal, és a hívekkel. Több felekezet részéről az egyházak közötti párbeszéd előmozdítójaként jellemezték az elhunyt főpásztort. „Isten iránti hálával adózunk Paskai László életéért és szolgálatáért” – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményében. Temetése augusztus 22-én lesz az Esztergomi Főszékesegyházban.