Elfoglalják Európát, ha spekulálunk

Földi László, Nógrádi György, Horváth József (Fotók: Csudai Sándor, Varga Imre, MH)
Magyarország időben, előrelátóan lépett, amikor létrehozott egy különleges terrorelhárító központot, de ennek a szervezetnek a technikai felszereltsége államtitok. „Ha egy szakértő ezzel kapcsolatos kérdést kap, vagy mellébeszél, vagy ha nem, akkor lecsukják” – így reagált lapunknak Nógrádi György arra a kérdésre, Magyarország felkészült-e a terrorizmus elleni harcra. A biztonságpolitikai szakértő szerint a párizsi merénylet rávilágított, Európában a biztonságpolitika megreformálásának nincs alternatívája. Nógrádi állítja, ha az Iszlám Államot nemzetközi szintű összefogással szét is verjük, a túlélők meg fognak jelenni és terroristának állnak.

Tíz év alatt csupán Albániából egymillió embert csempésztek be az Európai Unióba, és az embercsempészek most sem készülnek nyugdíjba – mondta Nógrádi György arról, hogy milyen reakciókat válthat ki például az embercsempészekből a határok lezárása, az ellenőrzések szigorítása.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a népvándorlást a régi módon megállítani már nem lehet, s ha nem akarjuk, hogy Európa népei „örök rettegésben” éljenek, akkor haladéktalan lépésekre van szükség a migráció kezelésében és a terrorizmussal szembeni védekezésben is.

A spekuláció ideje lejárt, kár azon elmélkedni, hogy mit lépnek majd a migránshullámot meglovagoló terrorszervezetek, illetve milyen új útvonalakat keresnek az embercsempészek – mondta lapunknak Földi László. „Ha tovább spekulálunk – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő –, akkor hagyjuk Európát elfoglalni.” Az Európai Uniónak le kell zárnia a határait, a területére illegálisan belépő határsértőket pedig ki kell innen telepíteni – jegyezte meg Földi. Szerinte háború van, és a háborúban mások a szabályok.

A szakértő szerint az Iszlám Állam „nagyot hibázott a párizsi merénylettel”, mert azzal, hogy előkerültek a fegyverek, lényegében egyértelművé tette, háborút indított Európa ellen. Földi hozzátette, nem véletlen, hogy azonnal a kontinensre érkezett a NATO főtitkára, s az sem, hogy olyan politikusok is kezdenek kijózanodni, akik eddig Európa és az iszlám közötti „kulturális különbségek összefésülésében” gondolkodtak, s azt hirdették, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között nincs és nem is lehet semmilyen kapcsolat.

Földi szerint a politikusok bizonyos körével, valamint a médianyomással sokáig fent lehetett tartani a nyilvánvaló hazugságot, sőt ostobaságot, a párizsi fegyveres merényletek után azonban a lakosság azon része is „felnőtt módon” kezd gondolkodni, amely eddig bevette a maszlagot. „Párizs megváltoztatta a retorikát, s nyilvánvalóvá tette, Európának az eddigiektől gyökeresen eltérő, a megelőzésre is nagy hangsúlyt helyező biztonságpolitikára van szüksége. Ez persze sok kényelmetlenséggel jár majd a hétköznapi életben, a határokon, az élet megannyi területén, akár egy sportrendezvényen is, de még mindig jobb ezzel együtt élni, mint napi betevővé tenni a gyászt és a részvéttáviratot” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Horváth József szerint Európa biztonsága nem most, hanem az arab tavasz után vált labilissá, éppen időszerű lenne, hogy a politikusok – már azok, akik ezt még nem tették meg – felébredjenek, és államférfiként gondolkodjanak. A biztonságpolitikai szakértő szerint fel kellene ébredniük Csipkerózsika-álmukból, mert a Nyugat- és Észak-Európában élő, most már hatalmas létszámú iszlám közösségek jelentős részének az integrációja gyerekcipőben jár, s egy nagy, rózsaszín álom. A bezárkózó, befelé forduló, céltalanul tengődő, nagy százalékban munkanélküli, tehát a periférián élő emberek világosan értik, a többségi társadalom számukra csak meghatározott életpályát enged.

„Ebben a közegben könnyű célpontot jelentenek a terrorizmus szervezőinek ezek az emberek, erre is rávilágított a párizsi merénylet” – jegyezte meg Horváth József.