„Életünk nem értelmetlen körforgás”

Erdő Péter áldást oszt a nagyszombati vigílián. Szabadulás a halál és a pusztulás hatalmából (Fotó: Hegedüs Róbert)

„Hajlamosak vagyunk újra és újra a csüggedésre. Könnyen azt gondoljuk, az emberi gonoszság és tudatlanság új és új bajokat zúdít a világra, ugyanazok az elkeserítő események ismétlődnek. De nem értelmetlen körforgás az emberiség élete” – erről is beszélt húsvétvasárnapi szentbeszédében Erdő Péter bíboros. Az esztergomi bazilikában tartott ünnepi szertartáson rámutatott, „ahogyan elhengeríttetett a kő Krisztus sírboltjának ajtajából, úgy szabadulunk meg mi is a halál és a pusztulás hatalmából”. Szerinte az emberek nincsenek mindörökre bezárva az anyag korlátai közé, testük pusztulása nem zárja le „elmozdíthatatlan sziklaként” személyes életük történetét.

Ezért a főpásztor arra buzdított, éljük derűsen és kirobbanó erővel, szeretettel és nagy távlatokban tekintve egész életünket. Ajándékozzuk tovább a világnak a feltámadás hitét és örömét – mondta. Szólt arról is, Jézus Krisztus a saját halálát áldozatnak tekintette, az ő „pászkája is átmenet a halálból az életbe, az emberi élet korlátai és nyomorúságai közül az örök boldogságba. Minket is örök életre és boldogságra hív. Megváltó áldozatának erejéből, a bűn rabságából Isten fiainak szabadságára vezet bennünket.”

A bíboros a fővárosi Szent István-bazilikában tartott, körmenettel zárult nagyszombati vigílán elmondott homíliájában arról beszélt, olyan időket élünk, amikor elsősorban a lényegre kell figyelnünk, egy-egy részlet finomítása nyugalmas, igényes, nagy egyetértésben élő korok feladata. „Nekünk, mai magyar és európai keresztényeknek nem adatik meg ez a fajta nyugalom. Világosan látjuk és erősen érezzük, hogy itt most már hit vagy nem hit, kereszténység vagy nem kereszténység az igazi alternatíva. A történelem eközben visszahozott minket hitünk kezdőpontjához, ami nem egy filozófiai eszme, nem egy szemlélődő ember természetes tapasztalása vagy spekulációja, hanem magának Jézus Krisztusnak a személye” – magyarázta a főpásztor, aki szerint Jézus feltámadása a történelem középpontja. „Bevilágítja életünket, és végérvényes választ ad arra, hogy kik is vagyunk, mi emberek. Szebb és nagyszerűbb választ, mint amit mi ki tudnánk találni. Nem csupán az anyagvilág egy érdekes képességekkel rendelkező terméke az ember, hanem örök értékű, halhatatlan személy, akit a teremtő Isten szeretetére és barátságára méltatott” – tette hozzá Erdő Péter, felhívva a figyelmet, történhet bármilyen vészjósló vagy elkeserítő esemény az egyes emberek, a népek vagy az egész emberiség történetében, van egy biztos pont a kozmoszban, s egyben túl a világmindenségen: Krisztus feltámadása. Ez az a szilárd pont, amire támaszkodva – Arkhimédész szavával élve – „ki lehet fordítani sarkából a világot” – hangoztatta a bíboros.

Húsvét örömhíre arról szól, hogy Isten úgy döntött, lehetséges a lehetetlen – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten. Úgy fogalmazott, bár kétezer évvel ezelőtt nem tartottak politikai vitanapot a jeruzsálemi parlamentben, sőt népszavazást sem írtak ki arról, lehet-e vasárnap nyitva egy sziklasír, a világ, a természet rendje az, hogy nem lehet. A sírokat egyszer s mindenkorra szokták lezárni, nincs átjárás az élet és a halál között, ez a természet rendje. Ami húsvét hajnalán történt – folytatta a püspök –, mégsem természetellenes, hanem természetfeletti, szemben áll minden emberi számítással, de a tanítványok elvárásával is. Krisztus ugyanis nem visszajött, hanem előrement. Ha visszajött volna, húsvétkor ott folytatódna a történet, ahol nagycsütörtökön félbeszakadt. Akkor Jézus perújrafelvételt, rehabilitációt és jóvátételt kérne, megszégyenítené az őt cserbenhagyó tanítványokat, és bosszút kiáltana ellenségeire – sorolta. „Ezért ne vélt vagy valós sérelmeinket leltározzuk újra meg újra, ne arról beszéljünk, mi járt volna nekünk, hanem merjünk előrenézni arra, aki előttünk jár” – buzdított a püspök.

Húsvét nem folytatás, hanem változás: valami újnak, soha el nem gondoltnak a kezdete – mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap, a fővárosi budahegyvidéki református templomban. Igehirdetésében húsvét történetét felelevenítve a püspök szólt arról, Jézus üres sírja az új hírnek, az örömhírnek, a dicsőségnek az első szószéke. „A feltámadással abszolút új kezdődik: a bosszú, a számonkérés, a ritualizálás, az áldozatok hosszú története helyett elkezdődik a kegyelemnek és a szeretetnek a története” – fogalmazott a Szabó István, az MTI beszámolója szerint.

Kiemelte, az ember a „saját önistenítő vállalkozásának az áldozata lesz újra meg újra, és mennél inkább sikeres ebben a vállalkozásában Isten nélkül, Isten igazsága nélkül, Isten jó élet rendje nélkül, annál nagyobb és annál több az áldozat”. Megdöbbentőnek nevezte, hogy internetes közösségi oldalon közzétett képek egyikén húsvéti táncmulatságra hívnak valahol Nyugat-Európában, egy másik képen pedig a kenyai egyetemen ártatlanul, hitük miatt legyilkolt keresztény hallgatók láthatók. „Ilyen világban élünk, ezt tudja az ember” – jegyezte meg.