Belföld
Életfogytiglan: tisztázza a Kúria a helyzetet
Székely az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításáért kezdeményezte az eljárás lefolytatását. Ismert, június 11-én a Kúria öttagú tanácsa mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor azt, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb negyven év múlva vizsgálható.
Magyart évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek ellen elkövetett emberölések miatt, ám jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak. A bíróság pedig kimondta, hogy sérti a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezést, ha az elítéltnek nincs lehetősége büntetése felülvizsgálatát kérni. Ezt követően a magyar szabályozás módosult úgy, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében negyven év elteltével hivatalból induljon kegyelmi eljárás a feltételes szabadságra bocsátás eldöntésére.
A Magyar ügyében indult felülvizsgálati eljárás során a Kúria azzal indokolta döntését, hogy nem egyezménysértő, ha a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját konkrétan negyven évben határozzák meg. Az ítéletet élesen bírálta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Jelezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdjen egyeztetést a Kúriával.
Magyart évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek ellen elkövetett emberölések miatt, ám jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak. A bíróság pedig kimondta, hogy sérti a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezést, ha az elítéltnek nincs lehetősége büntetése felülvizsgálatát kérni. Ezt követően a magyar szabályozás módosult úgy, hogy a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében negyven év elteltével hivatalból induljon kegyelmi eljárás a feltételes szabadságra bocsátás eldöntésére.
A Magyar ügyében indult felülvizsgálati eljárás során a Kúria azzal indokolta döntését, hogy nem egyezménysértő, ha a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját konkrétan negyven évben határozzák meg. Az ítéletet élesen bírálta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Jelezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, kezdjen egyeztetést a Kúriával.