Belföld
Eldőlni látszik a mobil gát kérdése
A Tudományos Akadémia és a Vízügyi Főigazgatóság után a Műszaki Egyetem is tanulmányt készített a római-parti árvízvédelemről
– Évtizedek óta húzódik a római-parti árvízvédelem tervezése, s elkészült az alternatív, a Nánási úti és a part menti nyomvonalat összehasonlító elemzésük, amelyet a napokban mutattak be az óbudaiaknak. A beszámolók szerint a fórumon kérlelhetetlen ellenállást tapasztaltak. Mit gondol, mi ennek az oka?
– Szerintem nagyon jól fogadták az elemzést, annak ellenére, hogy a résztvevők többsége nem rendelkezik műszaki képzettséggel. Úgy látom, antagonisztikus ellentét feszül a Nánási/Királyok útja felett lakók és azok között, akik a part menti hetven hektáron élnek.
– Egy dologban azért mintha egyetértés lenne: szükség van árvízvédelemre.
– Árvízvédelmi szempontból jelenleg ez Budapest leggyengébb láncszeme, ezért valamilyen beavatkozás elkerülhetetlen. A Római-part rendkívül elhanyagolt állapotát a közösségi terek és a vendéglátóhelyek hiánya, a különböző funkciók keveredése, s a közlekedésszervezés hiánya jellemzi. Esős időben sár, száraz időben por van, a rossz burkolatok és útviszonyok, valamint a tönkrement partbiztosítási elemek mind arra mutatnak, hogy ezen javítani kell. Az alternatív nyomvonal, a Királyok/Nánási útjára tervezett mobil fal százötven-kétszáz méterrel lenne beljebb a parti nyomvonaltól, minden más tekintetben a három kilométeres szakasz nyomvonala egyébként nagyon hasonló. De ha a belső megoldás valósulna meg, az említett hetven hektár árvízvédelem nélkül maradna.
– További kritika, hogy akkor a „rossz helyre” épült part menti házak felértékelődnének.
– Úgy gondolom, ezek a területek már felértékelődtek, és nem az árvízvédelmi fal után fog nőni az értékük. Előre beárazták azt, hogy ez a terület védelmet kap majd.
– Mennyire lehet összehangolni a biztonság szempontját a fák megtartásával?
– Nyilvánvalóan arra kell törekedni, hogy a legkevesebb fához kelljen hozzányúlni. Ebből a szempontból a part menti nyomvonal kicsit még jobb is. Habár mindkét alternatív vonalon körülbelül ugyanannyi fát kellene kivágni, a Királyok/Nánási útja annyira sűrű, hogy ezeket nem lehetne oda visszapótolni. Ezen a területen a Királyok/Nánási útja a fő útvonal, mondhatni, az egyetlen, ami egyenesen halad, így aztán minden közművet itt helyeztek el. A 800-as víznyomócsövet, amely a mostani kis földgát alatt van ki kell váltani, és a Szentendrei úthoz vinni, akárcsak a nagy nyomású gázcsövet. Ha ide kerülne a mobil fal, egész egyszerűen nem férnének el. A mobil fal alépítménye, illetve a hozzá tartozó szivárgórendszer után csak annyi helyünk maradna, hogy a lakosságot a közművekkel – csatorna, víz, elektromos kábelek – ki tudjuk szolgálni.
– Milyen a kivágandó fák állapota?
– Jelenleg is zajlik a parton lévő fák felmérése, s azt lehet tudni, hogy a Királyok/Nánási útján ötszáz-hétszáz, a parti útvonalon hatszáz-nyolcszáz között van a kivágandó fák száma. Sajnos, az előbbi alternatív nyomvonalon sok, a területre jellemző platán is áldozatul esne.
– Hogyan jellemezné az eddig készült fővárosi terveket?
– Elsősorban technokrata megközelítésű, műszaki alapokon álló elképzelésekről van szó. Hogy a part menti terület közpark jellegét miként lehet konkrétan megteremteni, erősíteni, az már további tervezés kérdése. A most befejezett vizsgálatokkal megteremtjük a biztonságot, a területi, illetve városfejlesztési elképzeléseket pedig ehhez kell hozzáilleszteni annak érdekében, hogy élhetőbb környezetet teremtsünk a partra, mint ami jelenleg van. Még hátravan tehát a kertépítészeti, partrehabilitációs tervek elkészítése, és esetleg játszóterek kialakításának rögzítése.
– A fórumon egyesek hiányolták „független szakértők” bevonását. Jogos az igény?
– Lehet bevonni független szakértőket, ez jól hangzó felvetés. Csakhogy én az életben nem úgy tapasztalom, hogy mindig minden tervhez független szakértőket vonnak be. Ezt a projektet már egyszer ellenőrizte a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Vízügyi Tudományos Tanács is. Lehet hívni külföldi szakértőket és tervezőket is, de a lényeg, hogy a kérdéseket konkrét partszakaszra vonatkozóan kell megfogalmazni. Akadt például olyan szakértő, aki azt mondta, nem mobil gátat, hanem valódi gátat kellene építeni. Ha engem megkérdeznének, én is azt mondanám általánosságban, hogy földgátat kellene építeni, csak ide nem lehet. A Római-parton nem fér el a földgát, se a Királyok/Nánási útján, se a parti nyomvonalon. Ez elvenne huszonöt-harminc métert a Dunából, a másik esetben a Nánási/Királyok útja teljes szabályozási szélességét kitöltené.
– Mit lehet tudni a tervezett költségekről?
– A három kilométeres szakaszra vannak költségbecslések, ezek alapján azt mondjuk, hogyha a Nánási/Királyok útján lesz a gát, akkor ez lesz az ország legköltségesebb utcája, hiszen minden közművet át kell építeni. A jelenleg tervezett költségek mindennel együtt huszonötmilliárd forintot tesznek ki, a „parti költség” ezzel szemben nagyjából tizenkilencmilliárdot.
– Mi lesz a természeti értékekkel az esetleges part menti építkezések után?
– Ez a projekt nem fairtásról szól, hanem tudatos partépítésről, amelyet inkább a lakosság érdekében, mintsem ellene kell megtenni. Ebben a folyamatban a fásítás kardinális eleme a megvalósításnak, ám figyelembe kell venni azt a követelményt is, miszerint a mobil falhoz közel csak megfelelő növényzet ültethető vagy tartható meg. A végleges műszaki megoldással párhuzamosan, annak ismeretében az ökológiai, természetvédelmi érdekeket messzemenően érvényesíteni kell.
– Jelenlegi tudásunk szerint a Fővárosi Közgyűlés hamarosan, március végén dönt a mobil gát ügyéről. Milyen szempontot érdemes még figyelembe venniük?
– Ha az árvízvédelem nem valósul meg, a hozzákapcsolódó partfejlesztés sem, hiszen egy esetleges későbbi védmű-kialakítás miatt ez értelmetlen lenne. Minek fejleszteni, ha majd újra feltúrnak mindent. Kidobott pénz lenne. A legfontosabb mégis az, hogy semmilyen műszaki, szakmai indok nem szól amellett, hogy az említett hetvenhektáros területet kizárjuk az árvízvédelemből. A bevonás mellett szól a szolidaritás, a katasztrófa elleni védelemben való együttműködés, hogy az ottani épületeken ne kelljen öt-tíz évente kvázi teljes generálozást végezni. A műszaki egyetem összehasonlító tanulmánytervében tehát azt javasoljuk, inkább a parti útvonalon épüljön a mobil fal, azért is, mert ennek jobbak a műszaki adottságai. Ezen túlmenően, összességében elmondható: nemcsak olcsóbb, de a környezeti és természeti értékek védelmét is jobban lehet biztosítani a parti fallal, s az sem elhanyagolható tényező, hogy a part így juthat további fejlesztésekhez. A jövőbeni fenntartási költségek nagysága mindkét alternatíva estében hasonló, de ha a Római-parton épül meg a fal, akkor a hetvenhektáros terület rendszeres elöntése, az árvíz után jelentkező károk, a lakások és épületek kiszárítása, újrafestése, a Duna által lerakott hordalék elszállítása és a Duna szennyezése is elkerülhető lenne.
– A tiltakozók részéről felmerült a dupla gátrendszer is. Mennyire reális ez az elképzelés?
– Ez kifejezetten rossz megoldás. Ennél még az is jobb, ha feltöltik a területet a parton. Értelmetlen túlbiztosítás és pénzkidobás, ráadásul két helyen kellene kivágni a fákat is.
– Konkrétan hogyan néz majd ki a mobil árvízvédelmi fal?
– Amikor nincs árvíz, az arra járók egy betoncsíkot fognak látni a területen, valamint a mélyebb részeken ötven centiméter magas fal lesz, amire le lehet majd ülni, akár beszélgetni is. A mobil árvízvédelmi falnak szilárd alépítménye van, ami felveszi a falról átadódó nyomatékot. A fémfalat csak árvíz esetén kell felépíteni, utána el lehet bontani. Ugyancsak semmi nem látszik abból a szivárgó rendszerből, amely a kavics altalajban szivárgó vizeket gyűjti össze.
– Ha megszületik a döntés, mennyi idő, amíg befejeződik a kivitelezés?
– Két évnél rövidebb idő megépíteni a parti nyomvonalon a mobil falat, ennél tovább tartana a másik alternatíva kialakítása. Utóbbi azért is kellemetlen, mert az ott élőknek addig el kellene tűrniük az építkezést, a buszközlekedést át kellene szervezni, hozzáteszem, az autós közlekedés tekintetében kiemelt közlekedési útvonal a Nánási/Királyok útja. Ha a parton épül a fal, akkor ott várható nagyobb felfordulás az építkezés miatt, a Nánási/Királyok útján pedig a megszokott módon megy tovább minden. Ha a döntés az idén megszületik, 2019-re elvileg akár el is készülhet az árvízvédelem. Addig is, fokozni kell az együttműködést a helyiek, a parti tulajdonosok, az önkormányzat és a tervező között.