Elbukott ellenzéki aláírásgyűjtések

Csak a betelepítési kvótáról szavazhattunk az elmúlt ciklusban (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az előző parlamenti ciklusban összesen tizenhat olyan népszavazási kezdeményezést hitelesített a Nemzeti Választási Bizottság, amely megfelelő aláírásmennyiség esetén országos népszavazáshoz vezethetett volna, de a kezdeményezők ezt egyik esetben sem tudták elérni – derül ki a Nemzeti Választási Iroda összesítéséből. 2014 és 2018 között mindössze egyszer, a kormány által a betelepítési kvóta elutasítása érdekében benyújtott kérdésből lett referendum – igaz, a jogszabályok értelmében ennek kiírásához nem kellett aláírásokat gyűjteni.

Több kérdést az azóta már megszűnt Együtt politikusa, Vajda Zoltán nyújtott be, társaival „rendszerbontó népszavazási” akciót hirdetve három évvel ezelőtt. Tizenkilenc kérdést nyújtottak be, végül öt ment át a rostán, és 2015 nyarán nagy vehemenciával kezdtek bele az aláírásgyűjtési kampányba a tankötelezettség korhatárának tizennyolc évre emeléséről, a gyermekvédelemre szorulók ingyenes iskolai étkeztetéséről, a kötelező kamarai tagság eltörléséről, valamint arról, hogy a nyugdíjaskorú országgyűlési képviselők a mandátumuk idejére ne kaphassanak nyugdíjat. A kampány csúfos kudarccal végződött, a kezdeményezők nem is adták le az aláírásgyűjtő íveket. Az MSZP a vasárnapi boltzárról kezdeményezett volna népszavazást, de miután a kormány változtatott a szabályozáson, a téma okafogyottá vált.

Egy kőbányai tanítónő ahhoz a kérdéséhez gyűjthetett aláírásokat, hogy általános iskolában a tanulóknak a kötelező tanórákon kívüli foglalkozásokon csak a törvényes képviselőjük kérésére legyen kötelező részt venniük, de az NVI összesítő táblázatában ebben a rubrikában is az szerepel, hogy „aláírások nem kerültek benyújtásra”.

Bár hitelesítették a volt LMP-s Vágó Gábor kérdését a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról, de az erről elfogadott módosítás ezt is okafogyottá tette. Vágónak ugyanakkor nem sikerült elegendő számú támogató aláírást gyűjtenie sem az állami cégvezetők bérplafonja, sem a december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása ügyében benyújtott kérdéséhez. A Momentum tavaly kezdett el aláírásokat gyűjteni a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény visszavonására és a politikusi vagyonnyilatkozatok ellenőrzése ügyében, de ez az akció is elhalt.