Elavult egészségügyi szabályok

A testület áttekintette a lakosság egészségi állapotát és az ágazat egyre nehezülő helyzetét, és arra jutott, hogy a stabilitás és kiszámíthatóság érdekében az egészségügy „alappilléreit” az alaptörvényben kell rögzíteni, mivel a területet érintő szabályozás elavult, korszerűsítésre szorul, a hatályba lépés óta kihirdetett új jogszabályok pedig „számos ponton inkoherenciát mutatnak”.

A kerekasztal határozata szerint a katasztrofális szakemberhiány megoldását jelentős béremeléssel, 2016-tól a középtávú bérfelzárkóztatás „prioritássá tételével”, továbbá a hálapénzrendszer megszüntetésével, az átlátható és a valós költségeken alapuló finanszírozási rendszer kialakításával lehet orvosolni.

Rögzítették, emelni kell az egészségügyi kiadásokra fordított összeget, amelynek minimum a GDP 6,5 százalékát kéne elérnie, mindez pedig öt-hatszáz milliárd forint pluszforrás bevonását jelenti. Éger István hangsúlyozta, az összeget néhány év alatt „ütemezetten, törvényben garantáltan kell pótolni ahhoz, hogy az orvosok ne külföldön gyógyítsanak”, az intézmények adóssága pedig ne termelődjön újra évről évre.

Szintén tegnap Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár egy szakpolitikai vitafórumon arról beszélt, hogy a fogászatot a népegészségügy kiemelt területévé kell tenni, ugyanis „a közfinanszírozott ellátás eddig méltatlanul mellőzött” helyzetben volt. Kiemelte, nagy probléma az ellátásban az orvosok emelkedő átlagéletkora, de sok a betöltetlen praxis is. Lemaradás van a közellátás finanszírozásában is – folytatta –, ennek érdekében széles körű szakmai egyeztetést kell tartani, ezen túlmenően pedig egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.