El nem múló tiszteletre kötelez 1956

Katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 59. évfordulóján tegnap reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbocon maradt a nemzeti gyásznapon.

Az országszerte tartott megemlékezések részeként Vargha Tamás az Új köztemetőben arról beszélt, hogy a nemzeti gyász napján azokra a bátrakra emlékezünk, akik életüket is kockáztatva fegyvert fogtak a szabadságot eltipró hatalom ellen, akik szóval és tettel szabadságot követeltek a magyar nemzetnek. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, valamennyiünk soha el nem évülő feladata, hogy 1956 igaz történetét és tiszteletét minden magyar ember szívébe és elméjébe véssük.

1956 öröksége nem múló tiszteletre kötelez, most rajtunk a sor, hogyan élünk vele, hogyan teremtünk gyermekeinknek egy gyarapodó és hazugságok nélküli Magyarországot – fogalmazott az ünnepen Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a Kiscelli Múzeumnál kijelentette, évről évre fel kell idéznünk az akkor történteket, és fejet kell hajtanunk azok előtt, akik harcukkal megmutatták, hogy mi, magyarok nem tűrjük a zsarnokságot. Hozzátette, 1956 olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is építeni kell, ezért a mai Magyarországon különösen fontos, hogy helyén kezeljük értékeinket, merjünk ragaszkodni hozzájuk, és igazunkban bízva merjünk kiállni értük.

Az 1956-os hősök tetteiből sarjad a magyar szabadság, ezért az áldozatoknak való igazságszolgáltatás szimbolikus jelentőségű – hangoztatta Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt, a világon mindenütt diktatúrába fordultak a kommunista rendszerek, és bár proletárdiktatúráról beszéltek, a dolgozó emberek nagy hányada börtönben sínylődött, bebizonyosodott, hogy nincs emberarcú szocializmus. Hozzátette, a nemzetközi joggyakorlat szerint háborús és emberiesség elleni bűntettek miatt el kellett volna ítélni a bűnösöket, ez máig nem történt meg.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc az igazságért való lázadás örök szimbóluma – fogalmazott Gulyás Gergely. Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Nemzeti Örökség Intézete dokumentumfilmjének díszbemutatóján a huszonegyedik század egyik legnagyobb világtörténeti eseményének nevezte 1956-ot. Gulyás Gergely szerint az Életreítéltek című alkotás olyan hősöket mutat be, akik egyszerre tettek tanúbizonyságot a nemzet és a szabadság iránti hűségükről, valamint halált megvető hősiességről. A kommunisták ezt soha nem értették meg, ezért is váltott ki belőlük félelmet – fűzte hozzá Gulyás. Hangsúlyozta, a nemzetnek örökké emlékeznie kell azokra, akik 1956-ban a hazáért haltak, illetve akiket bebörtönöztek, megnyomorítottak, bennük testesül meg ugyanis mindaz, ami határokra tekintet nélkül nemzetté formálja a világon szétszóródott magyarság egészét.