Együttműködési megállapodást köt Budapest Szófiával

A Bálna eladására vonatkozó pályázatról döntött a testület
A Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központ nyílt pályázati eljárás útján történő értékesítéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés.
A testület 20 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett határozatott hozott arról, hogy nyílt pályázati eljárás lefolytatása útján értékesíteni kívánja a 12 ezer 975 négyzetméter alapterületű ingatlant.
Az ingatlan legalacsonyabb vételára - az adásvételi szerződés tervezete szerint - nettó 11 milliárd forint.
Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta: nem arról született döntés, hogy a főváros eladta a Bálnát, hanem kiírnak egy pályázatot, amelynek eredménye majd a közgyűlés elé kerül, és akkor arról dönt majd a testület.
A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett, szerdán elfogadott előterjesztés szerint a leghatékonyabb üzemeltetési modell alkalmazása mellett sem biztosítható a komplexum önkormányzati keretek közötti nyereséges üzemeltetése, és a piaci érdeklődés kiváló alkalmat teremt arra, hogy a fővárosi önkormányzat a közfunkció fenntartásának a piac által is vállalható kötelezettsége mellett értékesítse az ingatlant.
A főváros egy olyan befektetőnek kívánja eladni a központot, amely "az esetleges szinergiák felhasználásával hosszú távon is biztosítani képes a főváros számára emblematikus épület állagának fenntartását, az abban nyújtott közösségi szolgáltatások elérhetőségét, végső soron a Bálna beruházás eredeti céljainak megvalósítását, miközben a befolyó vételár kellő fedezetet nyújt a Bálna projekt eddigi ráfordításaira" - olvasható az elfogadott javaslatban.
A fővárosi önkormányzat szakmai vezetése az eredeti koncepció szerint a Bálnában elhelyezett, kötelező önkormányzati feladatokat ellátó önkormányzati intézmény - a Budapesti Történet Múzeum (BTM) - és nonprofit gazdasági társaság - a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. (BFTK) - elhelyezési feltételeit ingyenes használati megállapodások fenntartására irányuló kötelezettség révén kívánta biztosítani.
Ugyanakkor - mint a javaslatban - rámutattak, egy ilyen tartalmú kötelezettség, mint értékesítési feltétel, valószínűsíthetően szűkítené a lehetséges ajánlattevők körét, csökkentve az eredményes értékesítés esélyét, ezért, hogy az eredményes értékesítést ezen ingyenes használati jogviszonyoknak 15 éven át történő fenntartása ne veszélyeztesse, átgondolást igényelt ezen jogviszonyok fenntartásának "abszolút igénye", és helyette indokolt bérleti szerződésként való átalakításuk.
Ha az ingatlan értékesítésére irányuló pályáztatás nem jár eredménnyel, úgy ezen ingyenes használati megállapodások érvényben és hatályban maradnak - írták.
Horváth Csaba (MSZP) bűncselekménynek nevezte a Bálna tervezett eladását, és azt mondta, hogy hűtlen kezeléssel gyanúsítja Tarlós Istvánt. A városvezetés el akarja adni a Bálnát 11 milliárd forintért, hogy metróalkatrész legyen belőle - mondta az ellenzéki politikus, aki szerint egy olyan üzemeltetőt kellene keresni, aki az eredeti céloknak és funkcióknak megfelelően működtetni a Bálnát.
Tokody Marcell (Jobbik) arról beszélt, hogy a pártja nem támogatja a Bálna eladását, és emlékeztetett: a 2010 előtt fővárosi városvezetés miatt alakult ki a beruházás kapcsán perek sokasága.
Gy. Németh Erzsébet (DK) szerint a városvezetés alkalmatlan a feladatának ellátására, ugyanis hét éve képtelenek a Bálnát működtetni. Kijelentette: nem igaz, hogy a 3-as metróra meg van a pénzt, valószínű, hogy a metrófelújításra akarják az esetlegesen befolyó 11 milliárd forintot fordítani.
Bagdy Gábor az elhangzottakra reagálva elmondta, a 2010 előtti városvezetés rossz konstrukcióban szerződött és a mostani városvezetés félkész épületet örökölt.
Kiemelte: a nyílt pályázat alapján fel tudja mérni a főváros, hogy egy esetleges érdeklődő milyen feltételekkel tudná üzemeltetni a Bálnát. Tehát a pályázattal letesztelhetik a piacot, hogy van-e valódi érdeklődő - mondta Bagdy Gábor.

Az elfogadott előterjesztésben emlékeztettek arra, hogy Tarlós István áprilisban hivatalában fogadta Jordanka Fandakova szófiai főpolgármestert. A két városvezető a találkozón egyetértett abban, hogy Budapest és Szófia számára egyaránt különösen fontos a két város, a két ország közötti kapcsolat szorosabbra fűzése, az együttműködés területeinek és körének bővítése, a két nemzet közötti hagyományos történelmi és baráti kapcsolatok ápolása, továbbá megerősítették szándékukat együttműködési megállapodás létrehozására.

A szerdán jóváhagyott megállapodás célkitűzései között szerepel a gazdasági kapcsolatok elősegítése, az együttműködés fejlesztése a kultúra, az oktatás és a gyógyfürdők üzemeltetése terén, a közlekedési és infrastrukturális témájú szakmai tapasztalatcsere, részvétel a magyar-bolgár barátság napjának megünneplésében, valamint a turisztikai együttműködés fejlesztése.

A megállapodás értelmében a felek elősegítik az egyes intézmények közötti szakmai eszmecserét, és hozzájárulnak a Budapest és Szófia közötti tartalmas és hosszú távon is fenntartható együttműködés kialakításához. Az e keretek között megvalósuló programok tehát nemcsak önkormányzati és intézményi szintet érintenek, hanem lehetővé teszik a lakosság minél szélesebb körű bevonását és részvételét is - olvasható az elfogadott előterjesztésben.

A testület megerősítette korábbi döntését a római-parti védműről
 A testület nem támogatta a Lányi András író, filozófus által készítetett, a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó, a római-parti tervezett védmű part menti változatát ellenző javaslatot, és kimondta azt is, hogy változatlanul fenntartja a korábbi, a part menti nyomvonalat támogató határozatát.
A Lányi-féle javaslatot 9 igen és 19 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett utasították el. A képviselők 19 igen vokssal, 9 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett döntöttek arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés változatlanul fenntartja az április 5-i határozatát, amelyben kimondta, hogy "a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén kerüljön megvalósításra".
A testület támogatta Bús Balázs III. kerület polgármestere (Fidesz-KDNP) azon módosító javaslatát, amely szerint a közgyűlés - a korábbi döntés fenntartása mellett - megbízza a tervezőt tanulmányterv elkészítésével, amelyben megvizsgálja egy harmadik, a római-parti telkek határában álló kerítések nyomvonalában haladó parti gát lehetőségét. Erről a testület 19 igennel, 1 nem szavazat ellenében és 10 tartózkodás mellett döntött.
A Lányi-féle javaslatról Tarlós István főpolgármester módosító javaslatára szavazott a közgyűlés.
A közgyűlés - miután előterjesztője visszavonta - nem döntött arról a javaslatról, amely azt célozta: a városfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi bizottság vizsgálja meg azt, hogy "az adott témakörben - a törvényi moratórium lejártát követően - indokoltnak és szükségesnek tartja-e fővárosi szintű helyi népszavazás kezdeményezését".
Az előterjesztő Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes közölte, a javaslat visszavonását azért kezdeményezte, hogy az ügyben várják meg a Kúria döntését.
Úgy fogalmazott, nem tönkretenni akarják a Római-partot, hanem felújítani és az eredeti pompájába visszaállítani a területet, egyúttal biztosítani az ott élők árvízvédelmi biztonságát.
Horváth Csaba (MSZP) értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a főpolgármester miért nem hajlandó megkérdezni legalább a helyben élő 55 ezer embert az árvízvédelmi nyomvonal kiválasztásakor.
A szocialista politikus beszélt arról is, hogy szerintük a Fidesz "baráti lakótelep-építői" üdülő helyett valójában lakásokat építenek a területen és azok védelmére kívánják felépíteni a mobilgátat.
Hasonlóan vélekedett Gy. Németh Erzsébet (DK), aki szerint a főváros semmilyen módon nem asszisztálhat ahhoz, hogy Garancsi István lakóházakat építsen a Római-parton.
Tokody Marcell (Jobbik) elmondta, a kérdésben nem lehet felelősségteljes döntést hozni, mert elmaradtak a megfelelő szakmai, lakossági vitafórumok, amelyeket minél hamarabb pótolni kellene.
Csárdi Antal (LMP) csalódottságának adott hangot, amiért a közgyűlés nem hallgatta meg azt a két szakértőt, akiknek szót kért. Megismételte továbbá azon javaslatát, hogy az új gát végleges nyomvonalát egyéves megalapozó vizsgálatoknak kellene megelőznie.
Bús Balázs a Római-parti telkek határában álló kerítések nyomvonalában haladó gát lehetőségének vizsgálata kapcsán arról beszélt, hogy szerinte egy ilyen, akár kisajátításokkal is járó nyomvonal elegendő biztonságot jelenthet egy jeges árvíz ellen, továbbá a part természetközeli állapotát is megóvhatná. Megjegyezte továbbá, egy általuk készített helyi közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 43 százaléka támogatna egy ilyen megoldást, míg a Nánási út, Királyok útja nyomvonalat 37 százalék, a part menti védekezést pedig 16 százalék támogatná.
Karácsony Gergely (Párbeszéd), a XIV. kerület polgármestere erre reagálva azt mondta, a legjobb megoldás talán az lenne, ha a mostani fővédvonal megerősítése mellett egy kiegészítő gátat is építenének a Bús Balázs által felvetett módon. 
Tarlós István főpolgármester azt hangsúlyozta: semmi egyebet nem akar, mint megoldani a 25 éve megoldatlan problémát. A mobil védműről szólva azt mondta, az ellenzők részéről többször elhangzott, hogy teljesen bizonytalan ilyen védműveket építeni ilyen hosszúságban, holott vannak példák ennek ellenkezőjére. Kölnben 9 kilométernyi mobilgát épült, és van ilyen védmű Krakkóban és Prágában is - közölte.
A főpolgármester a vita során szakértői anyagokból, véleményekből is idézett, és elmondta: a Lányi-féle javaslattal szemben legalább öt dokumentum áll szemben.
Tarlós István kitért arra is, hogy az ügyben "hazudnak a népnek" azok, akik korábban - 2009-es szocialista kezdeményezésre - a part menti nyomvonalon egy sokkal hosszabb védművet szavaztak meg. Nem igaz, hogy úgynevezett nyári gátról döntöttek, azt ideiglenesnek állítják be, de nem az volt. Az akkori MSZP-SZDSZ-koalíció fogadta el a partélen építendő védmű tervét - tette hozzá.
Mint mondta, akkor nem volt sem vita, sem lakossági fórum, és nem készítettek róla szakvéleményt sem.
A közgyűlési teremben jelen voltak a part menti változatot támogató és az azt ellenző civilek, akik molinókon és magasba tartott táblákon fejezték ki véleményüket.

Liszt Ferenc-mellszobrot ajándékoz Buenos Airesnek Budapest
 Liszt Ferenc zeneszerző mellszobrát ajándékozza Buenos Airesnek Budapest.

 Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri a Budapesti Történeti Múzeumot az ajándékozásra szánt Liszt Ferenc-mellszobor kiöntetésére és kiszállíttatására Buenos Airesbe. A szobor elkészítése és kiszállítása 3,3 millió forintba kerül.
Az elfogadott előterjesztésben azt írták, a szoborajándékozás szimbolikus jelképe az együttműködés megerősítésének, valamint nagymértékben hozzájárul Budapest és Magyarország turisztikai promóciójának fejlesztéséhez.
Az alkotás Gerő Katalin szobrászművész alkotása, ő a Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Körének vezetőségi, a Magyar Haydn Társaságnak pedig elnökségi tagja. Liszt Ferenc másfélszeres életnagyságú, bronz mellszobrát a zeneszerző születésének 200. évfordulójára, 2011-ben készítette el. Azt a szobrot az I. kerületi önkormányzat Varsónak ajándékozta. Az elmúlt években a mű több példányát is felállították már a világban, például Szerbiában, Írországban és Kínában.

MSZP: Hűtlen kezelés lenne a Bálna értékesítése 
Az MSZP hűtlen kezeléssel gyanúsítja Tarlós István főpolgármestert a Bálna tervezett eladása miatt, mivel arra a szocialisták szerint a budapestiek biztosan nem adtak neki felhatalmazást.  

Horváth Csaba, a szocialisták budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt sajtótájékoztatón felszólította a városvezetőt, hogy ne adja el a főváros "legikonikusabb épületét", hanem keressen olyan üzemeltetőt, aki képes szakszerűen, az épület kulturális és szórakoztató jellegének megfelelően üzemeltetni a Bálnát.
Az ellenzéki politikus azt is mondta, Tarlós István a Római-part árvízvédelmének megvalósítása során nem a budapestieket, hanem a "fideszes oligarchákat próbálja kiszolgálni".
Horváth Csaba szerint a főpolgármester alkalmatlanságát mutatja, hogy a kérdésben 27 év alatt nem sikerült közös álláspontot kialakítania az óbudaiakkal.
 "Ha egy kupleráj nem megy, akkor nem az épületet kell lecserélni, eladni, és nem a szakmai stratégiát, hanem a madame-ot" - fogalmazott, hozzátéve, "innen is jelzem madame Tarlósnak, hogy ideje elgondolkodnia a tennivalóin".
Szaniszló Sándor, az MSZP másik budapesti képviselője emellett kezdeményezte a ferihegyi gyorsforgalmi út átépítését azokból a forrásokból, amelyekből a közelmúltban a Galvani-hidat és a hozzá kapcsolódó úthálózatot kívánták megépíteni.
Kezdeményezte azt is, hogy Tarlós István ne kössön komplex biztosítást "fideszes alkuszcégen" keresztül.

DK: döntsön népszavazás a gát helyéről!
A Demokratikus Koalíció (DK) a "pofátlanság csúcsának" tartaná, ha a Fővárosi Közgyűlés szerdán egy nappal egy csütörtökre összehívott közmeghallgatás előtt döntene újra a Római-part árvízvédelme ügyében.

Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt sajtótájékoztatón megismételte, a DK szerint a Római-parti gát helyét népszavazásnak kellene kijelölnie.
A DK politikusa kitért arra is, a Bálna tervezett eladása szerintük azt bizonyítja, hogy a városvezetés alkalmatlan egy ilyen intézmény működtetésére. Elfogadhatatlan, hogy a Bálna eladásából tervezett 11 milliárd forintot a 3-as metró felújítására fordítsa a főváros - tette hozzá.

Az LMP elölről kezdené a tervezést 
Az LMP azt kezdeményezi, hogy a Fővárosi Közgyűlés vonja vissza eddigi döntéseit a Római-part árvízvédelme ügyében, az új tervekhez pedig végezzenek egy évig tartó vizsgálatokat. 

Csárdi Antal, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt sajtótájékoztatón azt mondta, azzal, hogy a főpolgármester megbízta Lányi Andrást egy alternatív javaslat elkészítésével, rögtön kiderült, hogy a tervezési folyamatban végig hiányoztak a megalapozó mérések.
"Geotechnikai, áramlástani" vizsgálatok nélkül pedig egy árvíz esetén könnyen átszakadhat, megsérülhet bármilyen védmű, ami után néhány óra alatt a teljes Csillaghegyi-öblözetet elöntheti az áradat, 55 ezer embert veszélyeztetve ezzel - közölte az LMP politikusa.

A Jobbik nem támogatja a Bálna eladását
A Jobbik továbbra sem támogatja a Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központ eladását.

Tokody Marcell, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatón elmondta: a főváros vezetése a mostani ülésre ismételten benyújtott egy előterjesztést a Bálna értékestésére vonatkozóan. Hozzátette, hogy korábban, júniusban volt ilyen előterjesztés, amelyet akkor az előterjesztő visszavont, és akkor is szót emelt a Bálna eladása ellen.
Tokody Marcell kijelentette: a Jobbik nem támogatja, hogy a főváros a vagyonelemeinek felélésével találja meg a 3-as metró hiányzó finanszírozását, ezért a Bálna eladását most sem támogatják.
A Jobbik szerint a kormány feladata lenne az, hogy ígéretének megfelelően biztosítsa a 3-as metró felújításának valamennyi költségét. 
A budapestiek valódi metrófelújítást szeretnének, ami nem csupán az élet- és balesetveszélyes helyzetek elhárítását, hanem egy érdemi felújítást eredményez, amelynek keretében például megvalósul a teljes körű akadálymentesítés - mondta Tokody Marcell, hozzátéve: pártja ezért felszólítja a kormányt, hogy teremtse meg a 3-as metró felújításához szükséges valamennyi forrást.