„Együtt harcolunk és együtt imádkozunk”

Világerők ellen is sorompóba kell lépnünk – mondta a miniszterelnök (Fotó: Varga Imre)

Az embert szolgálni legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban, mint az egyházban. Ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amit szellemi és lelki közösségünktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől is kapunk – fogalmazott Orbán Viktor a reformáció ötszázadik évfordulója kapcsán rendezett nagyszabású, keddi megemlékezésen a fővárosi Papp László Sportarénában. A miniszterelnök kiemelte, Magyarország élén keresztény, hitvalló kormány áll, ami „Isten kegyelmének megnyilvánulása, vállaljuk, hogy Magyarországnak a keresztényellenes internacionalista erők kormányzása után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szüksége”.

Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött, hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára – fogalmazott a kormányfő.

Hozzátette, hogy bár súlyos erők, sőt világerők ellen is sorompóba kell lépnünk, „még mindig állunk a lábunkon”. Meg kell őrizni, illetve védeni kell azt az életszemléletet, amely a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette, veszedelmekben oltalmazta, lelki, szellemi és nemzeti válságokon átsegítette – folytatta Orbán Viktor. A mi hivatásunk az, hogy a kereszténységből kisarjadt létformákat megvédjük. Védjük az emberi méltóságot, védjük a családot, védjük a nemzetet, és védjük hitbéli közösségeinket – sorolta a kormányfő, megjegyezve, a magyarságnak és a keresztény Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége, az „ebből ránk eső részt vállaljuk, de nem keverjük össze hivatásunkat az egyházaink küldetésével”.

Amikor azért dolgozunk, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszünk, hogy szépen tudjanak élni, igazságosabban és derűsebben, gazdagabban és felemelt szívvel, nemcsak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája, ezt már szinte el is értük, de olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja az utcasepréstől az ország kormányzásáig – mondta a miniszterelnök, aki szerint már látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága is. Tudjuk: a felismert igazság szabaddá tesz, megtapasztaltuk „lelki viharokban, megpróbáltatásokban és szabadságharcainkban”, de azt, hogy miképp lehet a felismert igazságot együtt maradva és nem részekre szakadva képviselni, ezt még tanulnunk kell – állapította meg. Kijelentette: a végső és nagy nemzetegyesítéshez szerinte szükség lesz arra az „igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is”.

Együtt harcolunk, és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria – zárta szavait Orbán Viktor.

Röviden

Ha meg akarjuk tartani, és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a huszonegyedik században is szükség lesz arra az erőre, amelyet a reformációban kaptunk – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a központi ünnepségen. Leszögezte, a hit, a vallás nem magánügy, hanem az egyik legszemélyesebb közügy, nem marad a templom négy fala között, hanem „kiárad, formálja, alakítja, gazdagítja maga körül a világot, kultúrát teremt”. Kedden este a debreceni Református Nagytemplom és Református Kollégium közötti Emlékkertben felavatták a reformáció emlékművét. Balog avatóbeszédében az MTI beszámolója szerint elmondta, napjainkban célponttá válik a kereszténység, vagy azért, mert az egyházközségek közössége elfogy, vagy azért, mert a „politikai korrektség a tolerancia nagyobb dicsőségére nem bírja el a keresztyénség látványát”.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a budapesti emlékünnepségen arról beszélt: a reformáció lényegét tekintve nem más, mint megtérési, ébredési mozgalom, lelki forradalom. Igazi Krisztus-ünnep, amelyen Isten bűnbánatra és megtérésre szólít, és egész életünket átfogó megújulásra hív.

Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke szintén a központi ünnepségen igehirdetésében kiemelte, az élő Isten mindig az élet, illetve az örök élet pártján áll. Isten örök, maradandó tágasságba helyezte az ember életét, és ez az a bizonyosság, amely egyedül képes rendezni a földi életet – fogalmazott.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hálaadó imádságában úgy fogalmazott, a keresztyén élet hálás élet. Hálát adni azt jelenti, hogy a hitünk mély ismeretre és tudásra jutott, megismerte Jézus Krisztusban Isten örökkévaló szabadítását – mondta a püspök.

A reformáció a magyarság szempontjából meghatározó esemény volt, és a reformátusság a mai napig eleven része a magyar életnek, identitásnak – hangoztatta a földművelésügyi miniszter Karcagon, a nagytemplom melletti székely kapu avatásán. Fazekas Sándor kifejtette, a magyarság azért is tudott fennmaradni a „vérzivataros századokban”, mert mindig megtalálta a kapaszkodót Istenben.