Egyszerűsítik a hatósági ügyintézést

„A joganyag a jelenlegi egynegyedére csökken” (Fotó: MH)

Nagy többséggel elfogadta tegnap a parlament az általános közigazgatási rendtartási, továbbá a közigazgatási perrendtartási jogszabályt. Az első törvény legfontosabb célja, hogy közérthetővé, áttekinthetővé tegye az eljárásokat az ügyfeleknek és az ügyintézőknek egyaránt. A törvény újításai közé tartozik a „bruttó ügyintézési határidő” bevezetése, amely alatt az ügyet érdemi döntéssel le kell zárni. Általános szabályként hatvan nap áll a hatóság rendelkezésére, amit csak az ügyfél mulasztása miatt lehet meghosszabbítani. Létrejön a sommás eljárási forma, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden szükséges dokumentum rendelkezésre áll, akkor akár azonnal vagy nyolc napon belül döntenie kell a hatóságnak. A több hatóság közreműködését igénylő eljárásoknál egy főhatóságot jelölnek ki. Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban erre példaként azt hozta: egy gyermek születésekor elég lesz egy hatósággal felvenni a kapcsolatot az anyakönyv, a lakcím- és az adókártya, valamint a családtámogatás igénybevételéhez.

A perrendtartásról szóló törvény rögzíti, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek első fokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak: ezek között szerepelnek az országos illetékességgel eljáró, a kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével, valamint a gyülekezési jog gyakorlásával és a köztestületekkel kapcsolatos perek és egyes választási jogviták. Bevezetik a differenciált hatáskör telepítését, a könnyebb ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró jár el a perben.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a közigazgatási rendtartás jelentős egyszerűsítésen ment keresztül, a joganyag a jelenlegi törvény egynegyedére csökkent. A rendelkezések sokkal egyértelműbbé, átláthatóbbá váltak, és az új törvény az átalakult közigazgatási szervezetrendszerhez is alkalmazkodik. Hangsúlyozta: közigazgatási perrendtartás eddig nem volt hazánkban, a most elfogadott szabályozással ez megvalósult. Hiányzó eleme még a rendszernek az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése, de erre csak 2018 után térnek vissza. Az ezt firtató kérdésünkre Völner elmondta: a kétharmados többséget igénylő tervezetről ötpárti egyeztetést kezdeményeztek, amelyen az MSZP nem is vett részt, de a többi ellenzéki párt részéről is passzivitást tapasztaltak. Szakmailag nem emeltek kifogást, de az államtitkár szerint talán nincs olyan „lélektani helyzet”, hogy egy kormányzati előterjesztést támogassanak. Völner fontosnak tartotta elmondani, hogy 1949-ig létezett önálló közigazgatási bíróság Magyarországon, és az uniós tagállamok többségében ma is van.

Röviden
Februárban dönthetnek nagypéntekről

- A Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára a Ház elfogadta a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló törvényjavaslatot 135 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. A törvény a testület közfeladataként határozza meg, hogy munkálkodjon a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, őrködjön a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tekintélye felett. A Corvin-lánc testület tulajdonába került a főváros XIV. kerületében, a Hermina út 45. szám alatt álló Róheim-villa.

- További, a felnőttképzés szervezéséhez kapcsolódó feladatokat utaltak a kormányhivatalok hatáskörébe. A szakképzési törvény módosítása értelmében az érintett kormányhivatalok hatáskörébe kerül az OKJ szerinti szakmai vizsgák elnökeinek kijelölése, a vizsgaközpontok működtetése, a felnőttképzési, szakképzési nyilvántartások vezetése, továbbá minden olyan feladat, amely eddig a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz tartozott.

- Módosítottak az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szabályokon, hogy az iskolaszövetkezetnek természetes személyeken kívül jogi személyek is tagjai lehessenek.

- Lehetővé tették a Buda Cash-botrányban bajba került Honvéd Egészségpénztár rendvédelmi tagjainak kártalanítását is.

- A jogi segítői névjegyzék új szabályai lehetőséget adnak az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges feltételekkel nem rendelkező pártfogó ügyvédeknek arra, hogy továbbra is a névjegyzékben maradjanak és polgári jogi ügyekben jogi segítőként, illetve büntetőügyekben jogi segítőként, pártfogó ügyvédként eljárhassanak.

- A bírósági rendszert nevezte az egyik legsikeresebb államszervezeti ágazatnak Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Országgyűlésben a hivatal 2015-ös beszámolóját ismertetve. Hangsúlyozta: miközben 2011 és 2015 között a bírák és igazságügyi alkalmazottak száma szinte azonos maradt – 2015-ben is 11 ezer fő, ebből 2900 bíró teljesített szolgálatot –, addig a bíróságokra érkező ügyek száma több mint negyedével emelkedett. Most már csaknem másfél millió ügy érkezik évente, de kiváló eredmény, hogy mégis több ügyet sikerül befejezni minden évben, mint amennyi érkezik, tehát csökken az ügyhátralék.

- A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozat módosításáról Vas Imre (Fidesz), a rendészeti bizottság előadója kiemelte: a honvédségnél rendszeresíthető beosztások felső határát 29 700-ról 31 080 főre emelnék a migrációs helyzetből adódó kihívásokkal összhangban.

- Már jövőre munkaszüneti nap lehet nagypéntek, a törvényjavaslatot támogatja a kormány – hangsúlyozta a benyújtók nevében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tegnapi közleményében. Balog Zoltán hozzátette: nem kérték a jogszabály sürgős tárgyalását, mert úgy gondolták, „megfelelő súllyal” kell körüljárni a témát. A javaslattal jövő februárban foglalkozik a parlament.