Egységes egészségügyi informatika

Csökkentené az adminisztrációt is az előkészítési szakaszban lévő rendszer (képünk illusztráció) (Fotó: Varga Imre)

Közzétette honlapján a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) annak a zárt körű miniszimpóziumnak a részleteit, amelyet a napokban tartottak, egyebek mellett az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér nevű fejlesztés részleteiről. A rendezvényen részt vett szinte valamennyi érintett szervezet képviselője, így többek között Horváth Beatrix, az egészségügyi államtitkárság főosztályvezetője, Gyócsi László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Informatikai Intézetének igazgatója, Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) fejlesztési projektvezetője, valamint Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület illetékes bizottságának elnöke is.

Az e-recepttel kapcsolatban Szabó Bálint arról beszélt, már elindult a rendszer fejlesztése, jelenleg pedig a bevezetés-előkészítési időszak zajlik. Az újítás kialakításának okaként jelölte meg az egészségügy „heterogén informatikai hátterének” konszolidációját, illetve azt, hogy mindent, amit lehet, elektronikus útra tereljenek, ezzel is csökkentve az ágazat dolgozóinak leterheltségét. Válaszolni kell a kor kihívásaira, az e-recept pedig olyan jelentőségű változás lehet az ágazatban, mint amikor „bevezették a bankkártyát”. Hangsúlyozta, minden állampolgár saját maga rendelkezhet arról, hogy ki férhet hozzá az adataihoz.

Szabó Bálint a fejlesztés fő szempontjai között említette, hogy minden szolgáltató ugyanazokat az informatikai rendszereket használja majd, vagy­is, ha élesben is elindul a rendszer, akkor sem kell lecserélni a korábbi szoftvereket. Kiemelte, annak érdekében, hogy könnyű legyen a bevezetés, akkor is lehet majd papíralapú vényeket használni, amikor már kialakult az e-recept rendszere. A projektvezető előre vetítette, az újítás „élesítésének” kitűzött időpontja 2017. március 1-je, azonban úgy véli, ezen módosíthat például az e-személyi igazolvány idei bevezetése is.

A szimpóziumon elhangzott, a hagyományos, vagyis papíralapú vényeket fokozatosan ugyan, de végül teljes mértékben lecserélnék, ám a rendszer betegközpontú marad, ami annyit jelent, hogy a lezajló folyamatokat a páciens is kontrollálhatja. Az e-recept előnyei között említették a gyógyszerészek adminisztrációs terheinek csökkentését, a betegbiztonság fokozását, illetve a rendszer tudományos elemzésekre való használhatóságát.

Hankó Zoltán, az MGYK elnöke az egyeztetések megkezdésének fontosságát emelte ki, amelyeken a NAV, az egészségügyi államtitkárság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az ÁEEK, a rendszergazdák és a kamara képviseletét is biztosítani kell. Kiemelte, a költségek nagyságát és „viselésének terheit tisztázni kell”, és cél, hogy a gyógyszertáraknak az új rendszerek bevezetése lehetőleg ne okozzon többletköltséget. Az elnök rámutatott, ezt megelőzően át kell nézni a vonatkozó jogszabályokat, és a szükséges módosításokat végre kell hajtani. „Mindez azért is fontos, mert jelenleg a pénztárgépek minden változása NAV-engedélyezést von maga után, aminek nemcsak a költségeit kell viselni, hanem időigényes is. Utóbbi – a NAV online kapcsolatra alkalmas pénztárgépek üzembe állításának tapasztalatai alapján – számos, konfliktust okozó meglepetést tartogathat” – fejtette ki Hankó.