Egyre több roma jár egyetemre, főiskolára

A társadalom olyan közös hajó ácsolásában érdekelt, amelyik mindenkinek lehetőséget ad a kihívások leküzdésére – e szavakkal érvelt a társadalmi integráció mellett Czibere Károly szociális államtitkár a KRSZH, azaz a Keresztény Roma Szakkollé­giumi Hálózat minapi tanévnyitóján. A debreceni évnyitón szólt arról is, hogy a cigányság nem zárkózhat be saját világába, nyitnia kell, bele kell szólnia a közös ügyekbe, hallatnia kell a hangját.

Az immár ötéves hálózat tagja a Jezsuita Roma Szakkollégium, a Magyar Evangélikus Egyház Roma Szakkollégium, a Miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollé­gium, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiuma, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium és a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium Debrecenből, illetve az idei tanévtől a Budapesti Református Cigány Szakkollégium, röviden RefoRom.

Az egyházak szerepvállalását, közösségépítő tevékenységét méltatva Czibere jelezte, a kormány társadalmi felzárkóztatási politikája a „régi determinációktól és megkötözöttségektől szabadulva” új távlatokba emelkedhet, és a jövőben az előző időszak eredményein alapuló programokat tudnak majd indítani. A szakkollégiumi hálózat bővülése mindenképp folytatódhat, a kezdeményezést a fenntartó felekezetek mellett a kezdetek óta a kormány is kiemelten támogatja, sőt információink szerint elképzelhető, a jelenlegi, projekt-szemléletű, azaz eseti finanszírozást normatív alapra helyezhetik. Vagyis biztosabb lenne a működtetés, javulna a tervezhetőség.

A lépést igazolnák az eddigi tapasztalatok. A debreceni évnyitón ugyanis Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter megerősítette a lapunk által korábban közölt adatot, miszerint megduplázódott a roma fiatalok száma a felsőoktatásban az utóbbi években. Úgy nyilatkozott, mindezt a negatív jóslatok ellenére sikerült elérni, és Balog abban bízik, végre sikerülhet egy roma középosztályt kialakítani.

A csaknem háromszáz hallgatót befogadó KRSZH tagszervezetei a felsőoktatási képzés szakmai támogatása mellett segítik a cigány kultúra elmélyítését, és keresztény erkölcsi alapozású világnézeti beállítódást adnak – olvasható a hálózat honlapján. Mint írják, mindez abból a felismerésből is következik, hogy a hagyományos felsőoktatás munkáját hatékonyan és eredményesen egészíthetik ki a szakkollégiumok.

Szakmaszerzési ösztöndíjprogram

Két és fél ezer hátrányos helyzetű, többségében roma fiatal szakmaszerzését könnyítheti meg egy nemrég meghirdetett, négyszázmillió forintos ösztöndíjprogram – jelentette be tegnap Czibere Károly. Az Út a szakmához elnevezésű kezdeményezésre szeptember 23-ig lehet pályázni. A diákok tanulmányi eredményüktől függően havi 7–13 ezer forintos támogatást kapnak, és pedagógusok külön is segítik őket tanulmá­nyaik­ban. Tavaly kétezer-háromszáz tanulót támogattak az akkor háromszázötvenmilliós keretből. Az összes ösztöndíjas hetven százaléka volt roma. Czibere szerint a hátrányos helyzetű fiatalok számára esélyt adni nemzetstratégiai feladat is, nem fogadható el ugyanis, hogy a munkaerőhiány miatt fékeződjön a gazdasági növekedés.

„Az együttműködésben, nem a konfrontációban érdekelt roma értelmiség kell”
 
5 perces interjú: Káli-Horváth Kálmána RefoRom vezetője

– A romaügy konfliktusos területnek számít Magyarországon. Miért érdemes új, keresztény szakkollégiumot indítani?

– Valóban kihívást jelent, de az egész ország szempontjából fontos lenne, hogy sikerüljön egy, az együttműködésben és nem a konfrontációban érdekelt roma értelmiséget kialakítani, megerősíteni. Ehhez kiváló terep a felsőoktatás, ráadásul a kereszténység közösen vállalt értékrendje révén megvan az egyenlőség alapállása is. A társadalomban, de még a cigányságon belül is jelen lévő megosztó ideológiák így másodlagossá válnak. Hiszen közös nevező, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk, bőrszíntől függetlenül.

– Mekkora volt az érdeklődés a tan­évkezdés előtt?

– Eredetileg tizenöt főt vállaltunk, azzal az elképzeléssel, hogy két év alatt
huszonötre bővítjük a létszámot. Végül akkora volt az igény az érintettek részéről, hogy már most huszonnégy hallgatónak szavaztunk bizalmat. Meg is kezdődtek a közös programok, s az első tapasztalatok pozitívak.

– Milyen támogatásra számít­hat­nak hosszú távon?

– A fenntartó református egyház részéről nem csupán formális a hozzájárulás a működésünkhöz, hanem valódi elkötelezettséget tapasztalunk. Segít ebben nyilván az is, hogy az immár ötéves hálózatnak az adatok szintjén is komoly eredményei vannak. Az állam ezért is támogatja ezt a kezdeményezést, a valódi előrelépés pedig az lenne, ha a finanszírozást sikerülne normatív szintre emelni a mostani, projektszerű támogatási formáról. Úgy látjuk, erre van szándék a döntéshozók részéről, s ez komoly perspektívát jelenthet a hosszú távú jövőnk szempontjából.