Egyre több itthon a bőrrákos eset

Tíz év alatt körülbelül másfélszeresére nőtt a melanómás esetek száma hazánkban, s összesen tizenhétezer embernél diagnosztizálnak évente rosszindulatú bőrrákos megbetegedést. Annak ellenére, hogy az itthoni adatok nem kimagaslóak az unió területén belül, a halálozási statisztikákat tekintve rosszabb helyen állunk az összehasonlításban – olvasható egy magyar életbiztosító társaság felmérésének összefoglalójában, amelyben megfogalmazzák azt is, mindezek ellenére a lakosság komolyan veszi az UV-sugárzás elleni védekezés fontosságát, amely egyébként a bőrrák egyik legjelentősebb rizikófaktora.

A nemzetközi és hazai adatokat is feldolgozó elemzés szerint évente két-három millió nem melanómás és százharminckétezer melanómás esetet diagnosztizálnak a világon, s a rákos megbetegedések közül minden harmadik bőrrák. Annak ellenére, hogy a melanómás megbetegedések száma alacsonyabb az egyéb típusú bőrrákokénál, jóval nagyobb arányban felelősek a halálesetekért, mint más hasonló rosszindulatú elváltozások.

A betegség Európa-szerte komoly problémát okoz: a legtöbb rosszindulatú bőrrákot Svédországban, Hollandiában és Dániában regisztrálták, míg Magyarország „csak” a tizennyolcadik a listán. Nem úgy, mint a halálozási arányokat tekintve, ahol hazánk a tizenkettedik helyen áll. Ennél aggasztóbb adat, hogy egy évtized alatt itthon másfélszeresére nőtt az esetszám, akárcsak az egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések száma, amely meghaladta a tizennégyezer-ötszázat. A felmérés arra is kitér, mennyire veszik komolyan a strandolók az erős UV-sugárzás veszélyeit. Ennek alapján a többség tart a napsugarak káros hatásaitól, s hetvenhat százalékuk tudatosan védekezik is a leégés ellen, ám csak a harmincegy százalékuk tudja eredményesen elkerülni a leégést, negyvennyolc százalék ritkán, huszonegy százalék pedig rendszeresen szenved napégést.

A válaszadók alig több mint a fele fordulna azonnal orvoshoz, ha ismeretlen elváltozást észlelne a bőrén, huszonhét százalékuk viszont először maga próbálná meg kideríteni interneten, mi lehet a probléma. A káros bőrelváltozások eredményes kezelésében a legfontosabbnak azt tartották a megkérdezettek, hogy a lehető legjobb szakorvoshoz kerüljenek.

Sikerrel a leukémia ellen

Négyszer annyi gyermek épül fel a leukémiából, mint néhány évtizeddel ezelőtt: a betegség egyik fajtája hazánkban tízből kilenc esetben gyógyítható – mondta Kriván Gergely, a Szent László Kórház gyermekhematológiai és őssejt-transzplantációs osztályának főorvosa az M1-nek. Úgy fogalmazott, az úgynevezett akut limfoid leukémiában szenvedő gyermekek kilencven százaléka teljesen egészséges lesz a kezelések után, ami a közelmúltban bevezetett új protokollnak köszönhető. Beszélt arról is, hogy a hatvanas években az érintetteknek mindössze a tíz-húsz százaléka gyógyult meg, ezért megalapították a Magyar Gyermekonkológiai Hálózatot, amelyben nyolc centrum működik, közülük egy a Szent László Kórházban is. A cél , hogy a gyermekek egy helyen kapjanak meg minden kezelést, akárcsak a nyugati országokban. Hazánkban évente ötven-hetven gyermeknél diagnosztizálják a leukémiát, amelynek leggyakoribb típusa az említett limfoid leukémia.

Készül a kollektív szerződés

Folytatódtak a július 1-jén megkezdett tárgyalások az Ágazati Kollektív Szerződésről (ÁKSZ) az egészségügyért felelős államtitkárságon. Zombor Gábor szakállamtitkár, Mészáros János helyettes államtitkár és Ónodi-Szűcs Zoltán, az Állami Egészségügyi és Ellátó Központ főigazgatója egyeztetett az ágazat munkavállalóinak képviselőivel, így a Magyarországi Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének egyes tagjaival is – olvasható a szervezet honlapján. A tárgyaláson először ismertették, később pedig – szakértői véleményezés után – a felek aláírták a szerződéstervezet munka- és pihenőidőre vonatkozó, a munkavállalók számára kedvezőbb javaslatát – írták. Ezt követően megállapodtak abban is, hogy mindez a későbbiekben az ÁKSZ egyik fejezetét fogja képezni. Ismert, a teljes kollektív szerződés aláírásának feltétele a középtávú bérfelzárkóztatás, amelyhez a szakszervezetek továbbra is tartják magukat.