Belföld
Egyre több intézmény segíti az autizmussal élő gyerekeket
A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához meghatározott feltételek szükségesek

Csaknem négyezer autizmussal élő tanuló van hazánkban (képünk illusztráció) (Fotó: MH)
Az óvodai nevelésben részt vevő autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek száma 1290, a más fogyatékossággal társult autizmus spektrum zavarral küzdő óvodás gyermekek száma pedig 148 – olvasható Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának írásbeli válaszában, amelyet Ungár Péter LMP-s képviselőnek címzett. Tovább részletezve elmondta, az iskolai nevelésben-oktatásban részt vevő autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók száma 3896, a más fogyatékossággal társult autizmus spektrum zavarral küzdő iskolás tanulók száma pedig 1527.
Az adatok annak kapcsán merültek fel, hogy Ungár megkérdezte: „Van-e a kormányzatnak stratégiája arra, hogy az állami szakszolgálati és köznevelési intézmények minőségi ellátást tudjanak biztosítani az autizmussal élő gyermekek és családjaik számára?”. Az államtitkár szerint a szakértői bizottságok a vonatkozó rendelet értelmében úgynevezett intézményjegyzéket vezetnek a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat fogadó óvodákról, iskolákról, ehhez a jegyzékhez pedig adatot szolgáltatnak a települési, illetve a kerületi önkormányzatok, valamint a megyeszékhely szerinti járási hivatalok és a tankerületi igazgatók.
Rétvári kifejtette, az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekeket, tanulókat ellátó óvodák és iskolák száma folyamatosan nőtt az elmúlt években. Ezen felül a Pedagógus-továbbképzés Akkreditációs rendszerben jelenleg tizennyolc akkreditált, autizmus spektrum zavarral kapcsolatos továbbképzés választható, de az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán is választható az autizmus spektrum pedagógiája szakirány.
Mindezt azért fontos hangsúlyozni – folytatta az államtitkár –, mert a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséhez-oktatásához olyan, a törvényben meghatározott feltételek megléte szükséges, mint például a sajátos nevelési igénynek megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógus, konduktor biztosítása. Ennek érdekében 2012-ben – Európában elsőként – a gyógypedagógiai képzésen belül önálló szakirányként indult el az autizmus spektrum pedagógiája szakirány, korábban pedig már működött az autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányú továbbképzés is – idézte fel Rétvári. Ezen túlmenően emelkedett a gyógypedagógus képzőhelyek száma és a gyógypedagógus hallgatói keretszámok is.
Tudható, hogy szakmai civil szervezetek megkeresésére hívta életre tavaly év elején Palkovics László, akkori oktatási államtitkár az autista gyermekek integrálását elősegítő köznevelési munkacsoportot. Kővári Edit, az Autisták Országos Szövetségének elnöke szerint az egyik cél az volt, hogy szülessen meg az új Nemzeti alaptantervhez illeszkedő szakmai módszertani útmutató. A köznevelés rendszerében ugyanis az autista gyerekek ellátása egyre nagyobb kihívás mind szakmai, mind mennyiségi tekintetben. Másfél évvel ezelőtt megfogalmazta, kevés az olyan intézmény, ahol az autizmus terén képzett gyógypedagógus munkatársat foglalkoztatnak, így a legtöbb autista gyerek magántanulóvá válik. Mindezek fényében fontos a szakember képzés, illetve, hogy az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekeket, tanulókat ellátó óvodák és iskolák száma folyamatosan nőtt az elmúlt években.
Rétvári Bence válaszában megfogalmazta azt is, a pedagógiai szakszolgálati feladat-ellátás nem a gyermek sajátos nevelési igényének függvénye, hanem annak, hogy az adott szakszolgálati ellátásban (például logopédiai ellátás, korai fejlesztés vagy gyógytestnevelés) indokolt-e részt vennie. Felidézte, hogy 2013-ban a teljes pedagógiai szakszolgálati feladat-ellátás strukturális és szakmai átalakításon ment át egységes szervezeti és szakmai elvek mentén, „melynek következményeképpen ma már több mint háromszáz helyszínen folyik az országban szakszolgálati tevékenység”.