Egyre több figyelem jut a gyerekekre az iskolákban

A pedagógusok munkaidő-kataszter vizsgálatáról szóló megállapodásról tett fel parlamenti írásbeli kérdést a független Szabó Szabolcs, aki arról érdeklődött, hogy azt miért mondta fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Rétvári Bence, a tárca államtitkára emlékeztetett, a pedagógusok munkaidő-terhelésével kapcsolatos, a szakszervezetek kezdeményezésére tervezett kutatás előkészületei már 2017-ben megkezdődtek. „A tárgyalások sikeresen haladtak előre, az ügyben megállapodás is született, ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egy idő után már nem vett részt a szakmai egyeztetéseken, a megállapodást pedig véglegesen akkor rúgta fel, amikor a sajtóban valótlanságok állításával támadta meg a korábban általa is szorgalmazott kutatást. A PDSZ azt ellenezte, amit korábban ő maga kért a minisztériumtól” – mutatott rá Rétvári Bence.

A KDNP-s politikus válaszában hangsúlyozta, a kormány fontosnak tartja a pedagógusok megbecsülését, ők voltak az elsők, akik számára életpályamodellt és jelentős béremelést indított, 2013 óta ötven százalékkal emelkedett a bérük. „Egy pályakezdő, egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus 2010-ben százharmincezer forintot keresett, ezzel szemben ma kétszázháromezer forintot visz haza” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy egy húsz éve dolgozó, főiskolai végzettséggel rendelkező pedagógus fizetése a béremelés előtt nem érte el a százötvenezer forintot, ma viszont ennek dupláját, háromszázegyezer forintot kap.

Rétvári kitért arra is, a magyar pedagógusok esetében a tanítással töltött órák száma évente hatszáznyolc, míg ez a szám az OECD-országok átlagát tekintve hétszázharmincöt, az EU átlagát tekintve pedig hatszáznyolcvan. „A köznevelésben 2010 óta az egy pedagógusra jutó gyerekek száma 11,5-ről 10,4-re csökkent, vagyis több figyelem jut egy-egy tanulóra. Magyarország e tekintetben jobban áll, mint az OECD-átlag, ami 13,6” – írta.