Belföld

Egyre több fiatalnak fontosak a nemzeti, konzervatív értékek

Nekünk nem egy szűk réteget kell képviselnünk, hanem az egyetemistáktól kezdve a tizennyolc évesen már főállásban dolgozó fiatalokig mindenkit – mondta lapunknak Böröcz László

Csupán hangzatos neoliberális tételmondatok, hogy a Fidesz csorbította a jogállamiságot, és diktatúrát épít.

Böröcz László 20180528
A Fidelitas a jövő évi választásokból is kiveszi majd a részét – ígérte a szervezet elnöke (Fotó: Bodnár Patrícia)

A Fidelitas javasolni fogja, hogy a kormány vizsgálja meg, miként lehetne az ingatlan értékhatárát tovább emelni a fiatalok első lakásvásárlásánál az illetékkedvezmény esetében – mondta a lapunknak adott interjúban Böröcz László. Az ifjúsági szervezet elnöke, aki a most kezdődő parlamenti ciklusban a Fidesz országgyűlési képviselője is, a fiatalok elvándorlása kapcsán hangsúlyozta: ha ilyen ütemben fejlődik a gazdaság, sokan át fogják gondolni azt, hogy hazajöjjenek, mert azt látják majd, hogy itthon is lehet boldogulni, és egyúttal biztonságban lehet élni.

–  Elégedett a Fidelitas országgyűlési kampányban nyújtott teljesítményével?

–  Elnökként nyilván mindig hiányérzete van az embernek, és még eredményesebb munkát szeretne látni, de alapvetően elégedett voltam. A Fidesz részéről is azt a visszajelzést kaptuk, hogy a párt értékelte a munkánkat. Országszerte csaknem kétezer fiatal dolgozott ingyen, szabad idejében, aktivis­táink részt vettek a helyi kampányokban, aláírásgyűjtésekben, saját plakátkampányokat indítottunk, és megszólaltunk az országos politikát érintő témákban. A továbbiakban is erre készülünk, így az európai parlamenti, valamint az önkormányzati választási kampányból is kivesszük a részünket. A Fidelitas itthon messze a legnagyobb és legerősebb politikai ifjúsági szervezet, sőt, jóval több aktivistánk van, mint a legtöbb ellenzéki pártnak. Rengeteg fiatal lép be hozzánk minden évben, s a többségük nemzeti érzelmű, pat­rióta gondolkodású. Esetükben az látszik, hogy elkezdtek lázadni a „liberális mainstream” gondolkodással szemben, és helyette a 21. századi konzervativizmus értékei, így többek között a család fontossága, a haza szeretete vált vonzóvá számukra.

–  Országgyűlési képviselő lett az új parlamentben. Ez milyen változás hoz majd a Fidelitas működésében?

–  Az, hogy egy aktív fidelitasos bent ül a parlamentben, mindenképpen az ifjúsági szervezet előnyére válik. A következő másfél évben, amíg betöltöm a Fidelitas elnöki tisztét, a feladatom egyrészt az lesz, hogy megerősítsük a szervezetet, másrészt, hogy az utánpótlásról gondoskodjunk. Amellett, hogy az itthoni fiatalok érdekeit képviseljük, további célunk, hogy a Kárpát-medencében élőkre is kiemelt figyelmet fordítsunk, és az ő helyzetükön is megpróbáljunk javítani.

–  Milyen fontosabb intézkedésekre lesz szükség a fiatalok segítése érdekében a következő négy évben?

–  Az egyik legfontosabb, hogy segítsük a fia­talok lakhatását és munkavállalását. Előbbihez több kedvezményt kapnak már most is. Ilyen például a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok, amely elsősorban a családalapítás előtt állóknak nyújt segítséget. Egy fiatalnak azonban nehézséget jelenthet az is, amikor az egyetem után, szülői segítséggel vagy hitelfelvétellel, lakást akar venni. Ilyenkor nem mindegy, hogy mennyi illetéket kell fizetnie. A kormány 2013-ban döntött úgy, hogy a harmincöt év alattiaknál az első lakás illetékkedvezménye esetében az ingatlan értékhatárát tizenötmillió forintra emeli. Az elmúlt öt évben viszont jelentősen megugrottak az ingatlanárak a fővárosban és a nagyobb városokban, ezért érdemes lenne átgondolni az értékhatár további emelését. A Fidelitas javasolni fogja, hogy a kormány vizsgálja meg ezt a kérdéskört. Ezenkívül fontosnak tartjuk, hogy az e-közigazgatás rendszere tovább fejlődjön: mielőbb szeretnénk elérni, hogy az ügyfélkapun keresztül minden, az állammal kapcsolatos ügyet gyorsan és egyszerűen, személyes megjelenés nélkül el lehessen intézni.

–  Ugyanakkor gond a fiatalok elvándorlása is, az ellenzéki pártok szerint nagyobb is, mint a kormány által hangsúlyozott bevándorlás. Milyen megoldást lehet erre találni?

–  A visegrádi országok között még mindig Magyarországon a legalacsonyabb arányú a fia­talok külföldre távozása. Ellentétben a többi közép-európai országgal, nálunk nem közvetlenül az uniós csatlakozás után, hanem csak a 2008-as világgazdasági válságot, illetve az uniós, benne utolsóként az osztrák és a német munkaerőpiac 2011-es teljes megnyílását követően indultak el a fiatalok nagyobb számban nyugatra. Ebből is látszik, hogy a kivándorlás valódi oka az volt, hogy Magyarországon rossz gazdasági körülmények uralkodtak, nem voltak munkahelyek. A fiatalok munkanélkülisége csaknem elérte a harminc százalékot. Erre egyedül a magyar gazdaság rendbetétele, a munkahelyek létrehozása jelenthette a megoldást. Az elmúlt nyolc évben mindez annyira sikeres volt, hogy mára nincs olyan szektor, ahol ne lett volna az utóbbi években magas reálbér-emelkedés. Sőt, sok vállalat esetében ma már az jelent kihívást, hogy nem tud annyi embert felvenni, amennyire sikeres működéséhez szükséges lenne. Amennyiben ilyen ütemben fejlődik a gazdaság, sokan át fogják gondolni azt, hogy hazajöjjenek, mert azt látják majd, hogy itthon is lehet boldogulni. Ráadásul biztonságos az élet. Ne felejtsük el, hogy a biztonság legalább annyira fontos mint a fizetés és az anyagi boldogulás. Úgy gondolom, hogy már most nagyjából egyensúlyban van a Magyarországot elhagyó, valamint a hazajövő fiatalok száma, de ez még meg is fordulhat, és hosszú távon meg fog szűnni a fiatalok kivándorlása.

–  A kormánynak korábban volt a fiatalok hazacsábítása érdekében indított programja, amelyet azonban leállított. Szükség lenne hasonlóra?

–  Figyelemfelhívó akciókra szükség lehet, amelynek részeként a kint élő fiatalokat tájékoztathatják az ország gazdasági teljesítményéről, az itthoni lehetőségekről. Ugyanakkor kifejezetten ilyen programot nem tartok indokoltnak. A gazdaság fejlődése, a bőséges munkahelykínálat, a bérek emelkedése magáért beszél, ez az egyetlen megoldás arra, hogy a fia­talok azt gondolják: perspektivikus környezet várja őket itthon. Azzal azonban mindenképpen kell foglalkozni, hogy sok tehetséges magyar fiatal megy külföldi egyetemekre. Ez alapvetően nem is baj, szükség van arra, hogy neves külföldi intézményekben tapasztalatot szerezzenek. Ugyanakkor meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy ezeket az ösztöndíjakat a magyar állam, a hazai oktatási intézmények biztosítsák a hallgatóknak. Egészen más helyzet az, ha valakit egy külföldi egyetem „agyelszívás” céljával csábít magához ösztöndíjakkal, mint amikor a saját hazája teremti meg ennek a lehetőségét. Utóbbi esetben, úgy gondolom, sokkal nagyobb lenne azoknak a száma, akik haza akarnak jönni.

–  Vannak azonban olyan fiatalok is, akik azért akarnak külföldre menni, mert szerintük itthon már nincs demokrácia, elég sokan tüntettek is a választást követően.

–  Lehet, hogy vannak olyanok, akik elmennek itthonról azért, mert nem tetszik nekik a politikai környezet. Ez mindenkinek a szíve joga. Nekünk nem egy szűk réteget kell képviselnünk, hanem az egyetemistáktól kezdve a tizennyolc évesen már főállásban dolgozó fia­talokig mindenkit. Csupán hangzatos neoliberális tételmondat, hogy a Fidesz csorbította a jogállamiságot, és diktatúrát épít. Ez már csak azért is értelmetlen, mert kizárólag demokráciában lehet diktatúrát kiáltani. Amikor az emberek 2006-ban kimentek tüntetni a balliberális kormány ellen, a rendőrök a békés tüntetők közé lőttek. Ehhez képest most nyolc éve mindenki ott tüntet, ahol akar, és azt mond, amit akar. Ennél szabadabb, a jogállamiságot tiszteletben tartó kormánya nemigen volt még Magyarországnak.

–  Megalakult az új kormány, amely már most sok kritikát kapott a kormányzati struktúra miatt. Ezúttal sem lesz például külön oktatási tárca, amely ugyebár kifejezetten a fiatalok jövőjét érinti. Ideális minisztériumi struktúra jött létre?

–  Mind a csúcsminisztériumoknak, mind az ágazati minisztériumoknak megvannak az előnyei és a hátrányai. Ugyanakkor, ami jól működik, azon nem érdemes változtatni. Azt gondolom, hogy az ország 2010 óta megtapasztalt fejlődéséhez az is hozzájárult, hogy milyen struktúrában működött a kormányzat. Lehet, hogy majd lesz olyan időszak, amikor szükség lesz a változtatásra, de jelenleg ez nem indokolt.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom