Belföld

Egyre több feladat hárul a drónokra

A pilóta nélküli gépek (UAV) ma már sokszor hatékonyabban látják el feladatukat, mint az ember által a levegőben vezetett eszközök, hiszen a fáradtság és a különböző pszichés hatások jelentősen befolyásolják a pilóták döntési képességeit, főleg, ha hosszú bevetésen vesznek részt – mondta Palik Mátyás alezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott szakmai konferencián.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Repülő Intézet vezetője, az NKE docense kiemelte, a drónok többsége természetesen ma emberi vezérléssel működik, a civil életben például szinte kizárólag ilyen eszközök találhatók. Elhangzott az is, jelentős eltérések vannak az egyes típusok között, hiszen a kézből indított, egy-két kilogrammos példányoktól a többtonnásokig, sokféle eszköz áll rendelkezésre. Az alezredes szerint utóbbira jó példa a tizennégy tonnás amerikai Global Hawk pilóta nélküli felderítő repülőgép, amelynek a hadszíntér hosszú időn át, nagy magasságból való megfigyelése a feladata.

Palik Mátyás a pilóta nélküli repülés történelmével kapcsolatban megjegyezte, az első próbálkozás 1849-ben történt, amikor az akkori osztrák csapatok Velencét támadták gyúlékony, robbanó anyagokkal és időzítővel ellátott léggömbökkel. A pilóta nélküli eszközöket harctéri körülmények között először a vietnami háborúban használták – tíz év alatt csaknem 3400 bevetésen vettek részt. A docens szerint nagy előrelépés volt, hogy ezek már majdnem valós időben tudtak információt küldeni a földi egységeknek. Szólt arról is, hogy a délszláv háború idején Taszáron állomásoztak felderítő gépek, ám ezeket az Egyesült Államokból irányították. Palik Mátyás megjegyezte, mivel egyre nagyobb az igény a drónok civil felhasználására, ez jelentősen növeli a repülésbiztonsági kockázatokat.