„Egyre kisebb a szerepe a kísértésnek”

A korrupcióellenes világnap alkalmából, a korrupció elleni fellépés magyar eredményeiről rendeztek tegnap konferenciát a Belügyminisztériumban. Az eszmecserét megnyitó Pintér Sándor belügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a korrupció által legkevésbé fertőzött országgá kell válnia, és ennek érdekében már számos lépést tettek az intézmények. Példaként említette az európai szinten legszigorúbbnak számító közbeszerzési törvényt, a kampányfinanszírozási szabályokat, vagy az olyan, személyi befolyásolást kizáró, automatikus rendszereket, mint a sebességtúllépési közlekedési bírságok kiszabását vagy az online pénztárgépeket. „Ezekben a rendszerekben már nem lehet szerepe a kísértésnek” – fogalmazott Pintér, jelezve, hogy más területekre is ki akarják terjeszteni az ilyen jellegű automatikus rendszereket. A miniszter ugyanakkor a nemrég eljárás alá vont záhonyi határőrök kapcsán rámutatott, hogy még így is előfordulnak sajnálatos esetek. Az ügy a miniszter szerint megfelelő jelzés a többi kolléga számára.

Polt Péter legfőbb ügyész elsősorban a Nemzeti Védelmi Szolgálat és az ügyészség által végzett megbízhatósági vizsgálatokról beszélt, amelyek hatékonyan biztosítják a korrupt alkalmazottak kiszűrését. 2015-ben 750 ilyen vizsgálatot folytattak le, és ezek alapján huszonhárom esetben tettek feljelentést. Polt tájékoztatása szerint ez a fajta preventív eljárás elsősorban a közterületeken szolgálatot teljesítők szűrésében volt a legeredményesebb. A legfőbb ügyész idézte a korrupció elleni büntetőjogi fellépés adatait, amelyek szerint egyre több az ilyen jellegű bűncselekmény, de ez a változás az eredményesebb felderítés számlájára írható. 2010-ben 482, míg 2014-ben már 3268 korrupciós bűncselekmény történt – mondta Polt. Trócsányi László igazságügyi miniszter a jogi eszközökről beszélt, kiemelte a Btk. vonatkozó szabályait, a már említett közbeszerzési törvényt és a pártok gazdálkodásának szigorúbb ellenőrzését. A tárcavezető kitért a különböző problémás területek átalakítására, így például a bírósági végrehajtás terén jelentkező visszásságok felszámolása érdekében elfogadott új szabályozásra és a szakértői rendszer felülvizsgálatára, reformjára. Trócsányi az igazságügyi szakértők vonatkozásában a minőségbiztosítás, az ügyvédek esetében az átláthatóság és a hatékony fegyelmi felelősségre vonhatóság jelentőségét emelte ki.
Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László beszédében az integritásalapú közigazgatási kultúra meghonosítására helyezte a hangsúlyt, amelynek érdekében a szervezet kialakította az Integritás Projektet, évenként feltérképezve a közintézmények korrupciós veszélyeztetettségét. A vizsgálat résztvevőinek száma folyamatosan nő, a tavalyi adatfelvételben több mint 2550 intézmény vett már részt. A projekt sikeres, a részt vevő intézményekben csökkent a korrupció kockázata – mondta Domokos, hozzátéve, hogy az ÁSZ a felmérések kiterjesztését tervezi a többségi állami és önkormányzati tulajdonú cégekre.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese és Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bírósági szervezeten belül felmerülő korrupciós kockázatokról és azok kivédéséről beszélt. Handó idézte a bírói integritásfelmérést, amely szerint a bírók kilencvenhét százaléka függetlennek érzi magát és kilencvenhárom százaléka arról számolt be, hogy nem érte munkája során befolyásolási kísérlet. Az OBH elnöke kitért a korrupció lehetőségét csökkentő szigorú összeférhetetlenségi szabályokra, ugyanakkor kockázati tényezőként említette, hogy uniós összehasonlításban a magyar bírók fizetése a legalacsonyabb. Handó mellett Kónya is hangsúlyozta a bírói etikai kódex megalkotását, amely szintén az említett célok elérését szolgálja.