Belföld
Egyre kevesebb orvos és ápoló megy külföldre
Bár a KSH adatai szerint egyre többen praktizálnak hazánkban, a folyamatos központitámogatás ellenére a háziorvosi létszámot nem sikerült emelni
Hatvan százalékkal csökkent 2010 óta a külföldi munkavállalásra jelentkező orvosok száma, az elmúlt négy évben pedig harminc százalékkal kevesebb ápoló távozott az országból – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának adataiból. Mindez számszerűen annyit jelent, hogy míg a Magyarországon dolgozó orvosok száma 2010-ben 33 943 volt, addig tavalyelőtt 39 132, ami több mint ötezer fős növekedést jelent. Beszédes adat, hogy a négy orvosi egyetem kilenc éve 1040, míg 2017-ben 1521 oklevelet adott ki.
Ahogy lapunk tavaly ősszel megírta, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissítette a Magyarországon dolgozó orvosokról vezetett nyilvántartását. A 2017-es adat alapján megállapítható, hogy az itthon praktizáló orvosok száma gyakorlatilag 1960 óta nem volt ilyen magas. A növekedés azonban a legkevésbé sem volt egyenletes, a 2017-es adatot a dolgozó orvosok száma 2004-ben kö+zelítette meg, akkor 38 877-en praktizáltak, illetve 2014-ben volt a 2017-hez hasonló szám, amikor 38 944 szakembert regisztrált a KSH. Érdekesség, hogy 2005-re zuhant nagyot az adat, ugyanis 2004-hez képest majdnem hatezerrel kevesebb orvost „rögzítettek”, 2007-ben pedig még kisebb volt a vonatkozó szám, csupán 32 202 szakembert tartottak nyilván az aktívan dolgozók között. Az utóbbi nyolc évet tekintve 2014-ről 2015-re volt némi visszaesés, ám a hátrányt 2016-ra be is hozta a nyilvántartott orvosok száma, tavaly pedig elérte az adatsor vezetése óta regisztrált legmagasabb értéket.
Fontos kiemelni, hogy aktív orvosokról számáról beszélünk. Tavaly ősszel, cikkünk megjelenése után több ellenzéki médium vitatta a KSH adatait, mondván, olyan orvosokat is rögzít az adatsor, akik már nem praktizálnak, nyugdíjasok, szülési szabadságon vannak. Nos, bár a KSH-adatok azt valóban nem részletezik, hogy a tavalyelőtti rekordmagas számú szakemberből hány dolgozik a magán- és hány az állami egészségügyben, annyi biztos, hogy mind aktívan dolgozó orvosok. Erre vonatkozó számokról korábban a Szinapszis Piackutató Intézet felmérése számolt be, amely szerint Budapesten 2014-ben a betegek negyvenkilenc százaléka fordult magánorvoshoz, 2016-ban már hatvan százaléka, és a trend feltehetően vidéken is hasonló. Messzemenő következtetéseket azonban ebből sem lehet levonni, ugyanis mára az orvosok közül sokan dolgoznak párhuzamosan a magán- és az állami szektorban is, amelyet nemhogy az ágazatvezetés vagy a piackutatók, de ők maguk sem tudnak markánsan kettéválasztani. A problémák egy része pedig éppen ebből adódik, nem véletlen, hogy Kásler Miklós, a humántárca vezetője beiktatása után egyik legfontosabb célként a magán- és az állami egészségügy fokozatos és szisztematikus szétválasztását jelölte meg.
A KSH-adatokból ugyanakkor kiolvasható, hogy bár az orvosok összlétszáma emelkedett, a folyamatos központi támogatás ellenére is egyre kevesebb közöttük a háziorvos, tavalyelőtt 6173-at tartott számon a hivatal. Igaz, az egy háziorvosra jutó lakosok száma lényegesen nem változott az elmúlt években.
A külföldi munkavégzéshez szükséges bizonyítványok kikérési adatairól szintén tavaly az Emmi közölt részletes adatokat. Kiderült, hogy míg kilenc éve 845 magyar orvos kérte ki első alkalommal a szükséges hatósági bizonyítványt, tavalyelőtt már csak 334. Az elmúlt években külföldi munkavállalási engedélyt kérő orvosok közül legalább 1498-an dolgoznak ma a magyar betegellátásban, mivel vagy nem költöztek külföldre, vagy időközben visszajöttek Magyarországra, esetleg egyaránt végeznek munkát itthon és külföldön.