Egyházügyi törvény: patthelyzet

Az ellenzéki pártok akadályozzák a törvény elfogadását (Fotó: Varga Imre)

Új egyházügyi törvény elfogadását szorgalmazza a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a petíciójukat – közlésük szerint – eddig több száz állampolgár írta alá. A jogszabály „kálváriája” lényegében a 2010-es kormányváltás óta tart. Addig, két évtizeden át, egy európai szinten is kirívó törvény volt hatályban, melynek révén több száz egyházat jegyeztek be az illetékes bíróságok, biztosítva számukra az ezzel járó valamennyi kedvezményt. Így számos úgynevezett bizniszegyház fordulhatott évente például szja-egyszázalékokért az adózókhoz.

Ennek vetett véget a 2011-ben elfogadott új szabályozás, amely azonban nem állta ki az alkotmányosság próbáját, leginkább azért, mert az Országgyűléshez utalta a felekezetek elismerését. Később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is elmarasztalta emiatt hazánkat, így – az egyébként többször módosított, csiszolt helyett – új jogszabályra volt szükség. A ta­- valy decemberi parlamenti szavazáson azonban, mivel az ellenzék a kezdeti támogató hozzáállásán változtatva nem szavazta meg a kétharmados előterjesztést, elbukott a javaslat.

Úgy tudjuk, a kormánypártok részéről úgy vélekednek, mivel az általuk kidolgozott, az egyházakkal is egyeztetett javaslat valamennyi alkotmányossági és strasbourgi kifogást „kijavít”, elutasításával éppen az ezeket szorgalmazó ellenzéki pártok akadályozzák a helyzet tisztázását. Vagyis a Fidesz továbbra is ragaszkodik az indítványhoz.

Megkeresésünkre Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója kifejtette, a vallásszabadságot és az egyházak állami szabályozását élesen el kell választani egymástól. Magyarországon mindenki szabadon gyakorolhatja hitét, a különböző bíróságok sem ezt, hanem az egyházakra vonatkozó előírásokat kritizálták – mutatott rá. A szakértő szerint a tavalyi előterjesztés éppen az utóbbira reagálva próbált egészséges egyensúlyt találni a szélsőséges emberi jogi fundamentalizmuson alapuló strasbourgi verdikt és a bizniszegyházak korlátozásának legitim állami célja között.

„A javaslat széles körben tette volna lehetővé a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek alapítását, ugyanakkor jogosan differenciált is az egyes egyházi státusok között társadalmi súlyukra tekintettel – mely célt a bíróságok sem kifogásolták korábban. Az alkotmányossági aggályokat a javaslathoz benyújtott módosító orvosolta volna, és bár a folyamat során az egyházakkal történt konzultáció folyamatos volt, a koncepciót mégsem fogadta el az ellenzék. Elutasításukkal azonban éppen ahhoz járultak hozzá, hogy az általuk kifogásolt rendelkezések hatályban maradjanak” – fogalmazott Szánthó. Megjegyezte, a különböző civil szervezetek – így például a TASZ – „aggályai” ugyanakkor azt célozzák, hogy az állam világnézetileg ne csak semleges, de közömbös is legyen. Ez viszont azt jelenti, hogy az állam teljes passzivitásával valójában az ateizmust hozná előnybe a vallásossággal szemben, mely koncepció teljesen idegen a magyar hagyományoktól – hangoztatta. Szánthó szerint egyébként ez nem jelenti azt, hogy exlex állapot lenne, bár a fentebbi okok miatt valóban nem született az AB-döntés nyomán módosított egyházügyi törvény.