Belföld
Egyeztetések folynak az életpályamodellről a szociális ágazatban
Számos kockázatot rejt az alapjövedelem terve
Ismét előkerült a napokban az úgynevezett alapjövedelem fogalma. Nemzetközi és hazai felmérésekre hivatkozva ugyanis Karácsony Gergely, a baloldali elképzelés magyarországi szószólója, a PM vezetője benyújtott a jövő évi költségvetéshez egy ennek bevezetését célzó módosító javaslatot. Karácsony csak a lakosság felső tíz százalékát hagyná ki, mindenki másnak járna, munkától vagy bármilyen jogosultságtól függetlenül, egy összeg az államtól.
A gyermekek havi 25 ezer forintot, a felnőttek havi 50 ezer forintot, a kismamák havi 75 ezer forintot kaphatnának a PM elképzelése szerint, ez a pénz ugyanakkor a jelenlegi szociális támogatások és adórendszer átalakításával járna, ami – érvelnek – kisebb bürokráciát és nagyobb biztonságot jelentene az állampolgároknak. A javaslathoz azonban, bár az MSZP rendszeresen megvitatja, egyelőre egyik párt sem csatlakozott.
A Fidesz egyértelművé tette, nem támogatja az elképzelést. Kósa Lajos frakcióvezető a Mokka hétfői adásában úgy fogalmazott, az alapjövedelem ellentétes az emberi természettel, az „élet teljesen máshogy működik”. Ez olyan, mintha ingyensört kínálnának az állampolgároknak, a juttatás mögött húzódó gondolat az, hogy ne kelljen dolgozni, teljesítmény nélkül járjon pénz, ami a kommunizmust idézi. A kormány mindenkinek segít, de elvárja, ezért cserébe az emberek letegyenek valamit az asztalra – magyarázta.
Az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában Czibere Károly szociális államtitkár is tisztázta: a kormány sem tartja jó ötletnek az elképzelést. Kifejtette, a szakirodalom is számos kritikát fogalmaz meg ezzel kapcsolatban, amelyet komolyan kell venni. Ismeretlen a hatása például az újraelosztásra, hiszen bizonyos társadalmi jövedelmeket meg kellene szüntetni. Másrészt több ezermilliárdot kellene átírni az államháztartásban, így kérdéses, honnan lehetne előteremteni a szükséges forrást. Elképzelhető, hogy csak új adók kivetésével. Továbbá – folytatta az államtitkár – az alapjövedelem egy olyan országban, amely húsz évig küzdött az alacsony foglalkoztatási rátával és a rendkívül magas inaktivitással, rendkívül veszélyes. Fennáll a veszélye, hogy a munkavállalásra ösztönző eszközök hatása a bevezetés nyomán csökken, ezzel a foglalkoztatás, illetve az abból származó állami bevételek is – magyarázta az államtitkár.
Megjegyezte, az elmúlt évek intézkedései révén örömteli fejlemény, hogy drasztikusan elkezdett csökkenni a munkanélküliség és az inaktivitás, ezeket az eredményeket kár lenne kockára tenni egy ilyen, hatástanulmányok nélküli elképzelés bevezetésével. Szólt arról is, a jövő évi büdzsében mintegy tízmilliárd forint jut béremelésre a szociális ágazatban, hogy ebből a keretből kik és pontosan mennyit fognak kapni, a társadalmi partnerekkel való egyeztetéstől függ. Az életpályamodell kidolgozása jelenleg munkacsoportokban folyik.
A gyermekek havi 25 ezer forintot, a felnőttek havi 50 ezer forintot, a kismamák havi 75 ezer forintot kaphatnának a PM elképzelése szerint, ez a pénz ugyanakkor a jelenlegi szociális támogatások és adórendszer átalakításával járna, ami – érvelnek – kisebb bürokráciát és nagyobb biztonságot jelentene az állampolgároknak. A javaslathoz azonban, bár az MSZP rendszeresen megvitatja, egyelőre egyik párt sem csatlakozott.
A Fidesz egyértelművé tette, nem támogatja az elképzelést. Kósa Lajos frakcióvezető a Mokka hétfői adásában úgy fogalmazott, az alapjövedelem ellentétes az emberi természettel, az „élet teljesen máshogy működik”. Ez olyan, mintha ingyensört kínálnának az állampolgároknak, a juttatás mögött húzódó gondolat az, hogy ne kelljen dolgozni, teljesítmény nélkül járjon pénz, ami a kommunizmust idézi. A kormány mindenkinek segít, de elvárja, ezért cserébe az emberek letegyenek valamit az asztalra – magyarázta.
Az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában Czibere Károly szociális államtitkár is tisztázta: a kormány sem tartja jó ötletnek az elképzelést. Kifejtette, a szakirodalom is számos kritikát fogalmaz meg ezzel kapcsolatban, amelyet komolyan kell venni. Ismeretlen a hatása például az újraelosztásra, hiszen bizonyos társadalmi jövedelmeket meg kellene szüntetni. Másrészt több ezermilliárdot kellene átírni az államháztartásban, így kérdéses, honnan lehetne előteremteni a szükséges forrást. Elképzelhető, hogy csak új adók kivetésével. Továbbá – folytatta az államtitkár – az alapjövedelem egy olyan országban, amely húsz évig küzdött az alacsony foglalkoztatási rátával és a rendkívül magas inaktivitással, rendkívül veszélyes. Fennáll a veszélye, hogy a munkavállalásra ösztönző eszközök hatása a bevezetés nyomán csökken, ezzel a foglalkoztatás, illetve az abból származó állami bevételek is – magyarázta az államtitkár.
Megjegyezte, az elmúlt évek intézkedései révén örömteli fejlemény, hogy drasztikusan elkezdett csökkenni a munkanélküliség és az inaktivitás, ezeket az eredményeket kár lenne kockára tenni egy ilyen, hatástanulmányok nélküli elképzelés bevezetésével. Szólt arról is, a jövő évi büdzsében mintegy tízmilliárd forint jut béremelésre a szociális ágazatban, hogy ebből a keretből kik és pontosan mennyit fognak kapni, a társadalmi partnerekkel való egyeztetéstől függ. Az életpályamodell kidolgozása jelenleg munkacsoportokban folyik.