„Egyértelmű volt az ölési szándék”

Ítéletet hirdetett tegnap a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2008–2009-ben elkövetett, hat halálos áldozattal járó, romák elleni támadássorozat kapcsán indult büntetőperben. A Budapest Környéki Törvényszék 2013 augusztusában első fokon Kiss Árpád első-, Kiss István másod- és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, míg negyedik társuk, Csontos István tizenhárom évet kapott. A másodfokú per során a védelem, különböző eljárási szabálytalanságokra hivatkozva, mindenekelőtt az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezését szerette volna elérni, míg az ügyészség a negyedrendű vádlott büntetésének súlyosbítását.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban nem fogadta el a védelem érveit, és lényegét tekintve helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az indoklás szerint bár történtek apróbb hibák, és a bizonyítékok egy részét ki kellett rekeszteni, ezek nem indokolják a hatályon kívül helyezést. A táblabíróság tisztességesnek értékelte a törvényszék eljárását, és nem osztotta a védelem érvelését abban, hogy elfogult lett volna az első fokon eljáró bíró, s megkérdőjelezhető a társaira valló negyedrendű vádlott szavahihetősége, és hogy sérültek a védelem jogai. A tettesek ölési szándéka egyértelmű volt, az elkövetők arra szövetkeztek, hogy a roma közösség tagjai ellen a legsúlyosabb bűncselekményt kövessék el – szögezte le a bíró.

Sokáig kérdés volt, hogy a rablásban, amelyben a gyilkosságokhoz használt fegyvereket beszerezték, az első három vádlott mellett részt vett-e egy negyedik személy is, de a táblabíróság szerint ez nem nyert bizonyítást. Viszont éppen a Besenyőszögön elkövetett rablás miatt zárult le jogerősen az eljárás csak Csontos István esetében. A tábla szerint ugyanis mivel a vádlottak megkötözve hagyták a helyszínen a sértetteket, megvalósították a személyi szabadság megsértését, ezt azonban az elsőfokú bíróság elmulasztotta megállapítani. Az új tényállás miatt a másodfokú határozat megfellebbezhetővé vált, és mivel a vádlottak éltek is ezzel a lehetőséggel, a végső szót a Kúria mondja majd ki. Ezzel együtt mivel a több mint százmillió forintra rúgó bűnügyi költség vádlottak közötti elosztását sem határozta meg egyértelműen a törvényszék, ennek tisztázására a táblabíróság rendkívüli eljárás lefolytatását írta elő.