Belföld
Egészségügyi dolgozók elismerése
Százmilliárd forint lesz béremelésre jövőre, a vidéki kórházak után a fővárosi ellátórendszer átfogó fejlesztése következik
Elismeréseket adott át tegnap Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egészségügyben dolgozó, kiemelkedő szakmai tevékenységet végzőknek. A tárcavezető jelezte, a Semmelweis-nap az egészségügy ünnepe, azoké, akik a gyógyításon munkálkodnak, és 2011 óta munkaszüneti nap is, hogy „arra figyelhessenek, ami fontos, s amit a hétköznapokban mégis eltakarnak konkrét, azonnal elvégzendő feladatok”.
Az MTI beszámolója szerint felidézte, az elmúlt években több száz milliárd forintot fordítottak az ágazat fejlesztésére, csak eszközvásárlásra több mint százmilliárd jutott, intézményfejlesztésre pedig ötszázmilliárd.
A miniszter szerint most „Budapest következik”, ahol „egészen különleges a helyzet”, hiszen a fővárosi betegellátó rendszer Magyarország lakosságának negyvenöt százalékát érinti. Négy centrum építése, megerősítése kezdődik meg, az erről szóló kormányhatározat pedig már meg is jelent tegnap. Kihívásnak nevezte, hogyan tudják a betegellátás és az orvosképzés viszonyát újonnan meghatározni, ez ugyanis „Magyarországnak nemzetközi szinten is jegyzett értéke”. Bízik abban, hogy értékelhető az a béremelési program, amelyet 2012-ben indítottak, s amellyel 2019-re kétszáz százalékot érhet majd el a növekmény. „Csak jövőre százmilliárdos összeg kerül béremelésként a rendszerbe, s ezen felül százhetvenegymilliárdos többlet érkezik az ágazatba” – részletezte, jelezve, nem félnek szembenézni a problémákkal, s tudják azt is, hogy minden probléma mögött „nagyon sok ember személyes életkérdése áll”. Hozzáfűzte, hosszú távon a politikában is az elvégzett munka eredménye számít, s akkor és azért indulhatnak el változások az egészségügyben, ha az abban dolgozók partnerek, és egyet tudnak érteni.
Kritika és javaslat a szakma részéről
Nem támogatja a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) a térségi kancelláriarendszer kialakításáról készített kormány-előterjesztést – írta tegnapi közleményében a szervezet. Azzal egyetértenek, hogy a kórházak esetében strukturális változásokra van szükség, és támogatják az ellenőrizhetőség és átláthatóság megteremtését, ám szerintük a jelenlegi tervezet veszélyezteti a betegbiztonságot, nem oldja meg az adósságállomány folyamatos újratermelődésének, valamint a munkaerőhiánynak a problémáját, s nem illeszkedik az ellátási és közigazgatási rendszerhez sem. Kockázatosnak tartják azt is, hogy a kórházak nem működhetnének önálló költségvetési szervként, illetve azt, hogy az intézményvezetők nem gyakorolhatnák munkáltatói és gazdálkodási jogköreiket. Így ugyanis – magyarázták – az ellátás felelőssége elválik magától az ellátástól, elvész a napi operatív rugalmasság, ami súlyos károkat okozna. Az MKSZ ezért egy olyan új szervezeti forma bevezetését támogatná, amely nem választja szét a gyógyítás felelősségét és az azzal kapcsolatos döntéseket, lehetővé téve mindeközben az ellátás koordinációjának korszerűsítését. Hozzáfűzték, meggyőződésük, hogy a nagy adóssággal rendelkező kórházakba jelenleg is kirendelt költségvetési felügyelők elegendő garanciát jelentenek a szorosabb ellenőrzés és a jogszerű gazdálkodás biztosítására.