Belföld
Egészséges életmódra ösztönöznek
Nőtt a születéskor várható élettartam, ennek ellenére sajnos a daganatos megbetegedések okozta halálozások száma stagnál
Túlcentralizált, túlságosan bürokratikus rendszernek nevezte a mai egészségügy működését Sinkó Eszter a Medical Tribune tegnapi szakkonferenciáján. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese, összhangban Ónodi-Szűcs Zoltán két napja bemutatott új egészségügyi államtitkár célkitűzéseivel, kijelentette, a mostani rendszerben sokkal inkább betegségközpontúság érvényesül, ahelyett, hogy magára a betegre összpontosítanának. Az elemző reménykeltőnek nevezte a terület új vezetőjének kijelentését, amely szerint „ha a kitűzött célokhoz forgatókönyvet is készít, nem lesz gond a források előteremtésével sem”.
Sinkó Eszter a rendszer egyik nagy hibájának nevezte, hogy mára „elárvultak” az önálló járóbeteg-szakrendelők, mivel bizonytalanná vált a szerepük, s nem kapnak érdemi támogatást, holott az ellátási szint megerősítése jócskán levenné a terhet a kórházi ellátásról. Ugyanakkor „pozitív fejleményként” értékelte az alapellátási törvény megújítását, amely hosszú évek óta várat magára, s mostani verziója „tartalmaz két-három előremutató tényezőt”.
Az ágazat forrásbevonásával kapcsolatban kijelentette, túlzónak értékeli a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal által megfogalmazott ötszázötven-hatszáz milliárd forintos pluszforrás „követelését” abból a szempontból, hogy a mindenkori pénzügyi döntéshozókkal „ekkora tételekről nem lehet megállapodni”, csak kisebb, reálisabb összegekről. Rámutatott, az egészségügy bevételeinek sorában új adónemek jelentek meg, például az úgynevezett csipszadó, ami nagyjából hatvanmilliárd forintos pluszt jelentene az ágazatnak, ám ezek sajnos „központi adóbevételeket váltanak ki”, így nem jelentenek valós többletet. Kijelentette, a rendszer egészében újra kellene értékelni és meghatározni az egyes szereplők egymáshoz való viszonyát és felelősségi körét is, ezzel összhangban pedig frissíteni a kórházi struktúrát. Sinkó Eszter az alapellátás aktuális irányát jónak ítélte, utalva ezzel a még zajló svájci modellprogram eredményeire.
Az egészségügyért felelős államtitkárság képviseletében Csányi Péter, a szaktárca népegészségügyi főosztályának vezetője tartott előadást, amelyben főként népegészségügyi eredményekről és hiányosságokról beszélt. Összegzése szerint az általános lakossági egészségügyi mutatókat a dohányzás jelentős visszaszorításával és az egészséges életmódra ösztönzéssel lehetne javítani. Rámutatott, annak ellenére, hogy a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek száma növekedett a kétezres évek elejéhez képest, így az uniós átlaghoz is közelebb kerültünk, ám a daganatos betegségek okozta halálozási statisztikák stagnálnak, beleértve a nők tüdőrákos megbetegedéseit is, ami továbbra is kiugróan magas.
A többségnek fontos, hogy a lakóhelyéhez közel teljes körű kezelést kapjon
Bíznak az emberek a szakellátásban
Összesen hetvenmillió orvos–beteg találkozás zajlik a járóbeteg-szakellátásban, vagyis évente minden magyar állampolgár átlagosan hétszer megy el valamilyen szakrendelésre. A Medicina 2000 szakmai szövetsége konzultációt indított országszerte ötven járóbeteg-szakellátó bevonásával, nyolcezer-ötszáz válaszadó részvételével, akiket többek közt a kezelések minőségéről és azok szükségességéről kérdeztek. A kutatás eredményeit most hozták nyilvánosságra.
A felmérés alapján a megkérdezettek kilencvenöt százaléka fontosnak tartja, hogy még ezen az ellátási szinten vizsgálják ki, és ne kelljen a problémával befeküdnie a kórházba, mivel egységesen úgy gondolják, hogy a járóbeteg-rendeléseken „többnyire teljes körű kezelést kapnak, lakóhelyükhöz közel”. Ehhez kapcsolódik, hogy nyolcvannégy százalékuk teljesen egyetért azzal, hogy lényeges, mennyit kell utazni a szakellátásért, s csupán két százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ez a szempont többé-kevésbé mellékes.
Az elemzés szerint a fentiek mellett a kórházak „bedugulnának” járóbeteg-szakellátás nélkül, s szintén mellette szól az is, hogy a fekvő betegeket fogadó intézmények orvosainak nincs idejük együttműködni az alapellátásban dolgozó kollégákkal sem. Ezzel szemben a szakrendelők „hatékonyan támogatják és összhangban dolgoznak a háziorvosi rendszerrel”, amit a válaszadók mindegyike egyértelműen fontosnak tartott a gyógyulás szempontjából. A szövetség álláspontja szerint a betegek meggyógyítása és kivezetése a rendszerből a járóbeteg-szakellátás szintjén nemzetgazdasági szempontból „kifejezetten költséghatékony”: a páciensek kezelése a kórházi vizsgálatokhoz képest nagyjából felébe vagy akár ötödébe kerül.
Nem utolsó szempont, hogy a megkérdezettek bíznak a szakrendelésen dolgozó orvosokban, kilencven százalékuk szerint szakértelmük és a helyiségek felszereltsége alapján a többség járó betegként is megkaphatja a megfelelő terápiát. Mindössze tíz–tizenkét százalékuk jelentette ki, hogy betegség esetén inkább kórházban gyógyulna, mert inkább az ott dolgozókban bízik.
Hamis gyógyszerek
Átlátható módon, a lakosság megbízható tájékoztatása mellett ellenőrzi az illetékes hatóság az interneten forgalmazott, egészségre potenciálisan veszélyt jelentő gyógyszereket és étrend-kiegészítőket – közölte Rétvári Bence parlamenti államtitkár jobbikos képviselőknek adott írásbeli válaszában. Emlékeztetett rá, január 1-jétől az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) elrendelheti a hamis vagy nem engedélyezett készítményeket forgalmazó honlapok ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, s rendszeresen frissíti az erről vezetett listát. Jelezte, számos honlap működik, amely megbízható adatokat közöl a gyógyszerekről, például az OGYÉI oldalán is működő gyógyszer- és gyógytermék-adatbázis.
Innováció a SOTE-n
Ötdimenziós, harmincmillió forint értékű ultrahangkészüléket telepít a Semmelweis Egyetem I-es számú szülészeti klinikájára egy koreai cég. A korszerű szerkezettel a magzati fejlődés rendellenességeit vizsgálnák hatékonyabban – jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. Az új eszköz elhelyezésével egy időben a Samsung Healthcare Továbbképző Központ is elkezdi működését a fővárosban, erről Magyar Levente úgy nyilatkozott, „a magyar gazdaságdiplomácia megújulását jelképezi”. Hangsúlyozta, az adományozó cég stratégiai partnere a magyar államnak, s jelezte azt is, hogy a koreai vállalatok jelentős mértékben járulnak hozzá a hazai gazdaság teljesítményéhez.