Belföld

EMIR-ügy: tovább nyomoznak

Az ügyészség február 23-ig meghosszabbította az uniósforrás-kezelés 2010 előtti kiszervezése miatt indult eljárást, a botrányban a Gyurcsány–Dobrev család is érintett lehet

Továbbra is fokozott ügyészi felügyelettel, egyelőre azonban ismeretlen tettes ellen zajlik a nyomozás hűtlen kezelés gyanújával az EMIR elnevezésű, a Gyurcsány-korszakhoz köthető uniós fejlesztés miatt.

Továbbra sincs gyanúsítottja az úgynevezett EMIR-ügynek – értesült lapunk. Megkeresésünkre a Fővárosi Főügyészség közölte, a nyomozás határidejét 2018. feb­ruár 23-áig meghosszabbították. Ibolya Tibor főügyész korábban arról tájékoztatott, hogy több mint tizenhétmilliárd forintos kárt okozhattak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői 2003 és 2008 között. Emiatt, illetve az Európai Bizottság által feltárt szabálytalanságok nyomán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tett feljelentést, s az eljárás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult, fokozott ügyészi felügyelettel, a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályánál.

Az ügy lényege, hogy az EB tizennyolcmilliárd forintot követelt vissza hazánktól, az európai uniós pályázatok nyomon követését szolgáló informatikai hálózat, az úgynevezett EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt. A kifogásolt időszakban a néhai szocialista képviselő, Komáromi András által alapított Welt 2000 Kft.-vel a megállapodásokat állami részről a később a Gyurcsány-féle Altus vezetői, így a bukott miniszterelnök felesége, Dobrev Klára, valamint Heil Péter kötötték meg. Ezért lapunknak nyilatkozva Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos hangsúlyozta, megkerülhetetlen a Gyurcsány–Dobrev család felelőssége ebben a „brutálisan nagy korrupciós botrányban”. Vitathatatlan, hogy nem volt nyílt közbeszerzés, sem nyilvános pályáztatás, sőt kifejezetten kijelölték a feladatra a Welt 2000 Kft.-t. A cégen csaknem tizenkétezermilliárd forintnyi uniós forrás ment át, ennyit kezelt – magyarázta a fideszes politikus. A 2010-es kormányváltás után egyébként az állam évekig próbálta megszerezni a kiemelt jelentőségű feladatot ellátó céget, illetve a program lényegét adó forráskódot, ám erre csak 2014 végén kerülhetett sor.

Dobrev és Heil tagadta a neki felrótt cselekményeket, mindkettejük szerint minden rendben volt a monitoringrendszerrel. Mindenesetre a Fidesz több alkalommal is felszólította az érintetteket, köztük magát Gyurcsány Ferencet, hogy tisztázzák szerepüket az ügyben, s ne a kormányra mutogassanak a visszafizetési kötelezettség kapcsán.