Belföld
EMIR-nyomozás áprilisig
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárás a 2010 előtti uniós forráskezelés kiszervezése miatt, gyanúsított azonban továbbra sincs

A nyomozás legutóbb meghosszabbított határideje 2018. április tizenharmadika – közölte megkeresésünkre az úgynevezett EMIR-üggyel kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség. Azt is hozzátették, gyanúsítotti kihallgatásra egyelőre nem került sor. A korábbi tájékoztatás szerint több mint tizenhétmilliárd forintos kárt okozhattak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői 2003 és 2008 között. Emiatt, illetve az Európai Bizottság (EB) által feltárt szabálytalanságok nyomán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tett feljelentést még tavaly, az eljárás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult, fokozott ügyészi felügyelettel, a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályánál.
Megírtuk, az EB tizennyolcmilliárd forintot követelt vissza hazánktól, az európai uniós pályázatok nyomon követését szolgáló informatikai hálózat, az úgynevezett EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt. A kifogásolt időszakban a néhai szocialista képviselő, Komáromi András által alapított Welt 2000 Kft.-vel a megállapodásokat állami részről a később a Gyurcsány-féle Altus vezetői, így a bukott miniszterelnök felesége, Dobrev Klára, valamint Heil Péter kötötték meg. Budai Gyula szerint megkerülhetetlen a Gyurcsány–Dobrev család felelőssége. A volt elszámoltatási kormánybiztos lapunknak nyilatkozva korábban kifejtette, nem volt nyílt közbeszerzés, sem nyilvános pályáztatás, sőt szerinte kifejezetten kijelölték a feladatra a Welt 2000 Kft.-t. A cégen csaknem tizenkétezermilliárd forintnyi uniós forrás ment át. Kétségtelen, a 2010-es kormányváltás után az állam évekig próbálta megszerezni a kiemelt jelentőségű feladatot ellátó céget, illetve a program lényegét adó forráskódot, ám erre csak 2014 végén kerülhetett sor.
Dobrev és Heil tagadta a neki felrótt cselekményeket, mindkettejük szerint minden rendben volt a monitoringrendszerrel. Mindenesetre a Fidesz több alkalommal is felszólította az érintetteket, köztük magát Gyurcsány Ferencet, hogy tisztázzák szerepüket az ügyben, s ne a kormányra mutogassanak a visszafizetési kötelezettség kapcsán. Ugyanakkor nem hallani arról, hogy a visszakövetelt pénzt végül behajtotta-e Brüsszel.